|
A '''töbör''' vagyaz másnévenegyik '''dolina'''leggyakoribb és alegjellegzetesebb felszíni [[karszt]]jelenségekforma. egyikNéhány fajtája.tucat Sokszor– 10-100több mszáz méter átmérőjű, kerekded, zárt szintvonalú bemélyedések,mélyedések. aljukonEgyesek alja gyakran sík, felszínnelmásokban [[víznyelő]]k nyílnak. HazaiA szaknyelvünkbenmagyar gyakranszaknyelvben időnként, szláv nyelvterületen pedig szinte általánosan ''dolina''ként említik, ezt a formát,és ez azonbantöbbszörös fogalmi zavart okozhat, mert a környező országok [[szláv]] nyelveiben a dolina ''völgy''et jelent.okoz:
* egyrészt, mert a [[szláv]] nyelvekben a dolina ''völgy''et jelent,
* másrészt, mert ez összemossa az alapvetően [[korrózió]]s úton keletkező töbröket a főleg [[erózió]]san kialakított [[vakvölgy]]ekkel, a tulajdonképpeni dolinákkal.
[[Fájl:Töbör.jpg|200px|bélyegkép|balra|Töbör-szelvények]]
==Kialakulásuk==
A talajban feldúsuló [[szén-dioxid]]nak van kialakulásukban döntő fontossága. A kőzet oldhatóbb részén mélyedés alakul ki, ami a növények életéhez kedvezőbb feltételeket biztosít. Itt a szerves anyag feldúsulása nagyobb lesz, ami a szén-dioxid mennyiségének további növekedését eredményezi, így a mélyedés egyre nagyobb lesz.
Régebben a töbröket karsztos üregek beszakadásnakbeszakadásának tartották, az újabb vizsgálatok kiderítették oldódásos eredetüket. (Ritkaságként akadnak beszakadásosak is.)
Gyakori aA bemélyedések gyakran töbörsorokká rendeződött elhelyezkedése isrendeződnek, ami azonban szintén nem barlangbeszakadásbarlangok beszakadásának eredménye. Kialakulása, főkénthanem a régebbimészkövet régebben fedő vízzáró fedőrétegekenrétegeken kialakult völgyek mélyülésenyomvonalát soránjelzi. Ahogy a fokozatosan hátrábbbevágódó kerülővölgyek vízelnyelődésselelérik a karsztosodásra hajlamos kőzeteeket, ésa töredezettebb egybenrészeken a völgytalponvíz összegyűlőelkezd beszivárogni, és a benne lévő szerves anyagsavak egyenetlenoldani elhelyezkedésévelkezdik a magyarázhatómészkövet.
A töbrök mélyülését az aljukon összegyűlő, gyakran kitöltés gátolja — a kitöltő anyag alapvetően az egykori, teljesen elmállott fedő üledékek lehordásából származik; zömmel [[agyag]]. Ebben a fiatal, finomszemű üledékben „úsznak” a körüloldott, eredeti helyzetükből elszakadt, kisebb-nagyobb mészkőtömbök.
A töbrök további mélyülését az aljukon összegyűlő oldási maradék (főleg [[agyag]]) akadályozza meg. Ezután a töbör főleg oldalirányba szélesedik, így a karsztos felszín a [[mérsékelt égöv]]ben közel egyenletesen pusztul le.
==Forrás==
Barlangi túravezetői ismeretek:jegyzet. I.rész [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]] Budapest, 2000, 35-36.p
| 