„Újtikos” változatai közötti eltérés

A település története évszázadokon keresztül összeforrt [[Polgár (település)|Polgár]] történetével, mint a falu külterületi része. A kora [[Árpád-korbankor]]ban lakott hely a tatárjáráskor[[tatárjárás]]kor elnéptelenedett, s jórészt lakatlan maradt a [[török hódoltság]] ideje alatt is. A második hajdúfelkelés után a Homonnai által Polgárra telepített hajdúk használták a tikosi területeket.

A XX. század első harmadában a község területe még nem volt lakott, ez időben a Tikos-tanyán és a borockási cselédházakban éltek az emberek. Tikos az Egri Székeskáptalan birtokában volt. Az 1930-as országos szociálpolitikai törekvések eredményeként [[1938]]-ban került sor Újtikos község megalapítására. Az Országos Földhivatal megvásárolta az egri káptalantól a Tikos-tanya területét, majd kiosztották a földért jelentkezők között. A földigénylők között voltak polgáriak, tiszagyulaháziak, tiszanagyfalusiak, újfehértóiak és egyekiek is. Összesen 116 telepes költözött az egységesen megépített házakba, melyeket különböző cégek emeltek. Az igénylők három kategória szerint részesültek szántóterületben és lakóháztípusban: zsellér (1–3 kh szántó és egyszobás lakás), kistelepes ( 10–15 kh szántó és egyszobás lakás gazdasági épületekkel), nagytelkes (25–30 kh szántó kétszobás lakással és gazdasági épületekkel). A falu kialakításánál figyelembe vették a föld minőségét, a lapos részeket nem akarták beépíteni, így a település csillag szerkezetű lett. A település sokáig [[Szabolcs vármegye|Szabolcs megyéhez]] tatozott '''Tikos''' néven. [[1948]]-tól lett Újtikos, és [[1950]]-ben Hajdú-Bihar megyéhez csatolták, a [[polgári járás]] illetékességi körébe. 1970-ben elvesztette önállóságát, Polgár társközsége lett. 1991-ben szűnt meg ez a kényszerházasság, azóta önálló, fejlődése töretlen, s nagyot lépett az infrastruktúra fejlesztése terén.