„Arisztotelész filozófiája” változatai közötti eltérés

Arisztotelész a képzelőerő, emlékezet, álom, érzés és akarás fogalmait is alapvető módon elemezte. Ezek mind az állati lélek funkciói. Az emberben ehhez a gondolkodás ereje, az '''ész''' járul, mely nem vész el a testtel, mint amaz, melynek nincs testi szerve, mely nem szenved változást. De Arisztotelész mégis kettős észt különböztet meg, cselekvőt és szenvedőt; a szenvedő mintegy lehetősége annak, amivé az ész lesz; ez a testtel keletkezik és enyészik, míg a cselekvő örökké van. A kettő közti viszonyt Arisztotelész nem tisztázza eléggé, nevezetésen nem fejti ki, mikép lehetséges ilyen módon a lelki élet egysége, miben gyökerezik az egyéniség, és mit jelent ilyen módon a ''núsz'' halhatatlansága az egyéniségre vonatkozólag. Innét ágaztak ki azután az arisztotelészi felfogásnak egyrészt [[materializmus|materialisztikus]] és [[panteizmus|panteisztikus]], másrészt [[spiritualizmus|spiritualisztikus]] és [[teizmus|teisztikus]] magyarázatai, anélkül, hogy bármelyikebármelyiket egészen össze volna egyeztethetőösszeegyeztethetnénk filozófiájának egészével.