„Guanó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A Szardínia lapra mutató hivatkozást egyértelműsítettem Szardínia (Olaszország) lapra a Látszer segítségével |
|||
2. sor:
==Hasznosítása==
A 19.század végi lexikon szerint:''7-10% nitrogént és 2-4% foszforsavat szokott tartalmazni. Trágyázási célokra nagyon alkalmas, termésfokozó hatása azonban nem áll arányban nitrogéntartalmával, mivel utóbbinak rendszerint fele oldhatatlan alakban, mint khitin van meg. Nagyobb mennyiségben [[Szardínia (Olaszország)|Szardiniá]]ból, [[Egyiptom]]ból s [[Mexikó]]ból hozzák be, de több hazai barlangban ([[Aggtelek]], [[Esztergom]], [[Orsova]] mellett) is előfordul''.
Egy élelmes gyógyszerész a 19.században megpróbálta forgalmazni a denevérguanót: Nagysolymosi Koncz Ármin székelyudvarhelyi gyógyszerész is megpróbált értékesíteni [[1879]]-ben német nyelvű körleveleket küldött szét [[Bécs]]be és mindenfelé. A megrendelések egymást érték. Tetemes mennyiséget szállított el postacsomagokban. A denevér guanó valóságos kiviteli árucikké vált az agilis gyógyszerész propagandája nyomán. Azonban az irigység, kapzsiság annyira erőt vett a székely atyafiakon, hogy a „drága szert” még postacsomagokban sem lehetett elküldeni, úgy felborsolták a behozatal költségét. Nagysolymosi Koncz Ármin kénytelen volt a denevér guanó üzlettel felhagyni, habár az, mint szobanövény – és virágtrágya, értékesnek bizonyult a virágkertészetekben.
| |||