|
==Története==
Füzes települést [[1221]]-ben említik először ''"Fuzes"„Fuzes”'' alakban. [[1297]]-ben ''"Fyuzes"„Fyuzes”'', [[1496]]-ban ''"Eghazasfyzes"„Eghazasfyzes”'' néven szerepel a korabeli forrásokban. [[Vasvörösvár|Vörösvár]] uradalmához tartozott. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> A Vörösvári család birtoka volt, majd [[1424]]-ben a sváb száramzású Ellerbachoké lett. Erdődy [[Bakócz Tamás]] érsek és kancellár [[1499]]-ben, Ellerbach János halála után lett a falu birtokosa. [[1517]]-ben unokaöccse Erdődy Péter lett a birtokos és később is a család birtokában maradt. [[1529]]-ben és [[1532]]-ben a települést elpusztította a török, ezután németekkel telepítették újra.
[[Fájl:Kirchfidisch002.jpg|250px|bélyegkép|jobb|Egyházasfüzes - utcarészlet]]
Vályi András szerint ''"FŰZES„FŰZES. Egyházas Fűzes, Kirchfidis. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pinka Miske mellett, ’s ennek filiája. Határja gazdag, réttyei jók, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, első Osztálybéli.."”'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Egyházas„Egyházas-Füzes, (Kirch. Fidisch), német falu Vas vmegyében 428 kath. lak., paroch. szentegyházzal. F. u. gr. Erdődy György. Szombathelyhez 2 óra.''"” <ref>{{Fényes}}</ref>
Vas vármegye monográfiája szerint ''"Egyházas„Egyházas-Füzes lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Házszám 85, lélekszám 514. Postája Gyepü-Füzes, távírója Német-Szt.-Mihály. Kath. temploma 1770-ben épült. Birtokosa gróf Erdődy Lajos."”'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
[[Fájl:Kirchfidisch01.jpg|250px|bélyegkép|jobb|Egyházasfüzes]]
| 