Egyházasfüzes
Egyházasfüzes (németül: Kirchfidisch) Gyepűfüzes településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
| Egyházasfüzes (Kirchfidisch) | |
 | |
| Egyházasfüzes katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Gyepűfüzes településrésze |
| Járás | Gyepűfüzes |
| Alapítás éve | 1221 |
| Polgármester | Norbert Sulyok (ÖVP) |
| Irányítószám | 7512 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Terület | 8,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 09′ 44″, k. h. 16° 20′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 44″, k. h. 16° 20′ 55″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházasfüzes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Felsőőrtől 18 km-re délkeletre, Szombathelytől 28 km-re délnyugatra fekszik.
Története szerkesztés
Füzes települést 1221-ben említik először „Fuzes” alakban. 1297-ben „Fyuzes”, 1496-ban „Eghazasfyzes” néven szerepel a korabeli forrásokban. Vörösvár uradalmához tartozott.[1] A Vörösvári család birtoka volt, majd 1424-ben a sváb száramzású Ellerbachoké lett. Erdődy Bakócz Tamás érsek és kancellár 1499-ben, Ellerbach János halála után lett a falu birtokosa. 1517-ben unokaöccse Erdődy Péter lett a birtokos és később is a család birtokában maradt. 1529-ben és 1532-ben a települést elpusztította a török, ezután németekkel telepítették újra.
Vályi András szerint „FŰZES. Egyházas Fűzes, Kirchfidis. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pinka Miske mellett, ’s ennek filiája. Határja gazdag, réttyei jók, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, első Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Egyházas-Füzes, (Kirch. Fidisch), német falu Vas vmegyében 428 kath. lak., paroch. szentegyházzal. F. u. gr. Erdődy György. Szombathelyhez 2 óra.”[3]
Vas vármegye monográfiája szerint „Egyházas-Füzes lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Házszám 85, lélekszám 514. Postája Gyepü-Füzes, távírója Német-Szt.-Mihály. Kath. temploma 1770-ben épült. Birtokosa gróf Erdődy Lajos.”[4]
1910-ben 571, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Gyepűfüzeshez csatolták.
Nevezetességei szerkesztés
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1770-ben épült.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
