„Dorogi hőerőmű” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
coord
7. sor:
Az első villamos erőművet 1906-ban helyezték üzembe az Esztergomi út [[észak]]i oldalán, a mai volt bányagépgyár területén. Ekkor 1db 400 és 1db 500 lóerős [[turbina|turbinával]] üzemelt, és a [[A Dorogi-medence szénbányászatának története|bányákat]] látta el [[villamos áram]]mal. 1913-ban egy 1500 lóerős turbinával bővítették. Vízellátását egy [[duna]]i kúttal oldották meg. 1922-ben elbontották, használható alkatrészeit beépítették az új erőműbe.
 
Az erőmű a mai helyén 1916-ban épült fel egy 3000 [[lóerő]]s turbinával. 1919-ben 5500 LE gépegységgel és egy [[kazán]]nal bővítették. Ennek köszönhetően 1924-re teljesen átvette a régi erőmű szerepét. 1925-ben egy 10000 lóerős turbó[[generátor]]t helyeztek üzembe, és 35000 V-os távvezetékkel kötötték össze a [[Lábatlanlábatlan]]i [[cement]]gyárral. Ennek köszönhetően a környék 30 települését tudta ellátni villamos árammal. 1930-ban az áramelosztást a ''Hungária Rt.'' vette át. 1935-ben újabb kazánt, 1936-ban a második 5500 lóerős turbinát helyezték üzembe. Az 1940-es években végrehajtott fejlesztések nem jelentettek érdemi fejlődést. A [[Második világháború|háborúban]] az erőmű jelentős károkat szenvedett a [[A Dorogi-medence szénbányászatának története|bányákkal]] együtt. A károkat gyorsan felszámolták. A háború után az ''Állami Villamosenergia Szolgáltató Nemzeti Vállalat'', majd jogutódja az ''Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat'' (ÉDÁSZ) vette át az áramelosztási feladatokat. 1948-ban államosították és a ''Dorogi Hőerőmű Vállalat'' nevet kapta. Az [[államosítás]]sal párhuzamosan kooperációs távvezetékkel kötötték össze Tatával (a [[tatabánya]]i erőművekkel), növelve az áramellátás biztonságát. 1960-ban [[Esztergom-Kertváros|Esztergom-Kenyérmezőn]], Dorog és [[Tokodaltáró]] között felépült a környék legnagyobb [[transzformátor]]állomása, ennek köszönhetően az erőmű közvetlen rácsatlakozott az országos hálózatra.
 
Távhőszolgáltatói tevékenységet 1950-től végez, akkor még főleg üzemeket, majd később közintézményeket látott el. Dorogon ekkor kezdék meg a városi gőz- és forróvíz vezetékeket kiépítését. Később a [[Panelház|panelosítás]] miatt a '60-as, '70-es és '80-as években a hálózat hossza a többszörösére nőtt, és a környék településein is kiépült ([[Esztergom]], [[Tokodaltáró]]). Ma 3420 dorogi, esztergomi és tokodaltárói [[lakás]], és a legtöbb dorogi közintézmény távhő- és melegvízellátását biztosítja. A legjelentősebb bővülés az 1980-as évek végén történt, mikor felépült a dorogi [[Schmidt Sándor lakótelep]] 900 lakással.