„Szakszervezet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Bér –> munkabér
Guzolt (vitalap | szerkesztései)
átszerkesztés, link
1. sor:
{{fő|Társadalmi szervezet}}
{{forma}}
[[Kép:UnisonStrikeRallyOxford20060328 KaihsuTai.jpg|bélyegkép|jobbra|290px|A [[UNISON]] szakszervezet tüntetése [[Oxford]]ban [[2006]]. [[március 28.|március 28-án]].]]
A '''szakszervezet''' a munkavállalók olyan érdekvédelmet szolgáló tartós egyesülése, amelynek célja közös követelések elérése a munka világában, különösen a munkabérek, a munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben.
7. sor:
Szakszervezethez gyakran munkanélküliek, tanulók és nyugdíjasok is csatlakoznak.
 
==Jellemzői==
==A magyarországi szabályozás==
* Önkéntesen létrehozott,
Az [[1992]]-ben elfogadott [[Munka Törvénykönyve]], az 1992. évi XXII. törvény meghatározása szerint szakszervezeten a munkavállalók minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. A szakszervezet működésére az egyesülési törvény irányadó. E szerint, a munkavállalók önkéntesen alapíthatják meg. Egy szakszervezet megalapításához minimum 10 fő szükséges. A szakszervezet alakuló ülésen elfogadott alapszabály szerint köteles működni. Ugyan a szakszervezetek elsősorban a munkavállalók érdekvédelmi szervezete, tagjaik között lehetnek tanulók, nyugdíjasok, munkanélküliek. A szakszervezet alapszabálya határozza meg, hogy kik lehetnek a szakszervezet tagjai.
* [[Érdekszövetség önkormányzata|önkormányzattal]] rendelkező szervezet,
* a törvény által meghatározott célra alakul,
* nyilvántartott tagsággal rendelkezik,
* céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
 
== A szakszervezetek szervezeti típusai a tagságának köre alapján==
A szakszervezetek a munkavállalók szervezetei, de nem minden munkavállalót egy egységes szervezetbe átfogó szervezetek. Tipikusan, minden egyes szakszervezet a munkavállalók csak egy meghatározott körét fogadja be tagjai közé, kívánja szervezni és képviselni. A szakszervezetek három nagy típusa alakult kitípusai a szakszervezetek tagságának köre alapján: 1)
* szakmai alapon szerveződő, 2)
* ágazati alapon szerveződő, 3)
* vállalati szakszervezetek.,
* politikai és vallási alapon tömörülő,
* nemzetiségi alapon szerveződő,
* regionális alapon szerveződő.
A szakmai alapon szerveződő szakszervezetek tömöríteni kíván minden munkavállalót egy meghatározott szakmában, foglalkozási és képzettségi körben, függetlenül attól, hogy tagjai melyik iparágban vagy vállalatnál vannak alkalmazva. E körben a munkavállaló szakmai képzettsége, munkája, illetve a munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye áll az egységes érdekfellépés mögött. A szakmai alapon szerveződő szakszervezetek legrégebbi formája a szakegylet. A szakegyletek tagjai csak azok lehettek, akik a megfelelő szakképzettséggel rendelkeztek. A szakmai alapon szerveződő szakszervezetek célja, hogy az adott szakmában dolgozó munkavállalók számára egységes munkavállalási feltételeket érjen el, függetlenül a munkavállalót alkalmazó cég helyzetétől. A szakmai szakszervezetek elsődleges eszköze a bérek, a munkavállalás feltételeinek, tagjainak státusza védelmére az iparba való belépés, a szakmunkássá (segéddé) válás lehetőségének kontrollálása és korlátozása, a bérek egységes megállapítása és a munkavégzés merev szabályainak érvényesítése..
 
Ágazati szakszervezet az összes munkavállaló szervezésére törekszik egy iparágban vagy iparágakat összefogó ágazatban, függetlenül a munkavállalók szakmai képzettségétől és a munkaszervezetben elfoglalt pozíciójuktól. Az iparági (ágazati) szakszervezetek legfontosabb eszköze az iparág vagy ágazat összes munkahelyére kötelező erejű kollektív szerződés megkötése a munkáltatókat képviselő munkáltatói szervezettel. A kollektív szerződés szabályozza a munkavállalás legfontosabb feltételeit, különösen a béreket és a juttatásokat. Sok iparági vagy ágazati szakszervezetnek van munkahelyi szervezete. Az ágazati vagy szakmai szervezetnek, amennyiben vannak is munkahelyi szervezetei, azok nem önálló szakszervezetek. A munkahelyi szervezetek elsődleges feladata az iparági vagy ágazati kollektív szerződés betartásának ellenőrzése. Számos országban az ipari munkások és az állami alkalmazottak külön-külön szakszervezeti szövetségekbe tömörülnek.
 
A vállalati szakszervezetek esetében a szakszervezeti tagság a vállalati szakszervezethez kötődik. A munkahelyi szintű szakszervezetek csak az adott vállalat munkavállalóit kívánja szervezni és képviselni. A munkahelyi szakszervezet vállalati kollektív szerződést köt, amely csak az adott vállalatra nézve szabályozza a munkavállalás feltételeit, különösen a béreket és a juttatásokat. A magyar szakszervezetek vállalati szintű szerveződések. Amennyiben vannak iparági vagy ágazati szakszervezeti szövetségek, azok a vállalati szakszervezetek laza konföderációja.
 
A legtöbb országban a szakszervezeti mozgalom megosztott politikai és vallási tekintetben is. Ez azt jelenti, hogy egy-egy országban több országos szakszervezet is kialakult politikai/vallási vagy éppen regionális törésvonalak mentén. Mára a legtöbb európai országban elhalványultak a politikai különbségek a szakszervezeti konföderációk között, bár a történelmi hagyományokon alapuló szervezeti különállás fennmaradt.
== A szakszervezetek nem szakmai/munkahelyi alapu megosztottsága ==
 
Néhány országban találhatunk nemzetiségi alapon szerveződő szakszervezeteket.
 
A legtöbb országban a szakszervezeti mozgalom megosztott politikai és vallási tekintetben is. Ez azt jelenti, hogy egy-egy országban több országos szakszervezet is kialakult politikai/vallási vagy éppen regionális törésvonalak mentén. Így Spanyolországban a két jelentős szakszervezet közül a CCOO a kommunista párttal volt szövetséges, az UGT pedig a szocialista szakszervezeti mozgalom volt. Hasonló politikai megosztottságot találhatunk Franciaországban és Olaszországban, ahol a 1946-47 fordulóján vált szét a korábban egységes szakszervezeti mozgalom kommunista és mérsékelt politikát folytató, a demokratikus rendet támogató szocialista és keresztényszocialista szakszervezetekre. Belgiumban és Hollandiában kereszténydemokrata-szociáldemokrata politikai irányultság mellett vált ketté a szakszervezeti mozgalom. Mára a legtöbb európai országban elhalványultak a politikai különbségek a szakszervezeti konföderációk között, bár a történelmi hagyományokon alapuló szervezeti különállás fennmaradt. Számos országban az ipari munkások és az állami alkalmazottak külön-külön szakszervezeti szövetségekbe tömörülnek. Ilyen található, például a skandináv országokban és Magyarországon is. Néhány országban találhatunk nemzetiségi alapon szerveződő szakszervezeteket. Spanyolországban, például Baszkföldön van regionális (egyben nemzetiségi) alapon szerveződő szakszervezet.
Azokban a volt szocialista országokban, ahol kialakult alulról szereződő szakszervezeti mozgalom a rendszerváltás éveiben, szintén kialakult a szakszervezeti mozgalom politikai megosztottsága, mégpedig a szocialista múlthoz való viszony, mint elhatároló tényező körül. lengyelországban a Szolidaritás és a volt kommunista szakszervezeti szövetség utódszervezete az OPZZ, Magyarországon a Liga és Munkástanácsok az egyik oldalon, a SZOT utódszervezetei a másik oldalon állnak.
A szakszervezetek szakmai/politikai/regionális vagy foglalkoztatottsági megosztottsága önmagában nem jelenti azt, hogy nem lehetséges szoros együttműködés e szervezetek között. Az, hogy egy országban versengés vagy együttműködés jellemző inkább a szakszervezetekre az sokban függ a politikai kultúra állapotától, és a politikai pártok egymáshoz való viszonyától. Versengő modell akkor érvényesül elsősorban, ha a politikai pártok között mélyek az ellentétek, s ez a politikai ellentét kivetül a szakszervezetekre is.
 
== A szakszervezetek eszközei ==
Kollektív szerződés útján a munkáltatóval valóa munkavállalás feltételeinek közös szabályozása a munkavállalás szabályainak.
A szakszervezetek céljaik elérése érdekében a leggyakrabbanmég az alábbi eszközöket alkalmazzák:
*Részvétel háromoldalú (tripartit) érdekegyeztető fórumok munkájában, ahol a munkavállalók képviseletében a szakszervezet tárgyal az állam és a munkáltatók képviselőivel a munka világát és a munkavállalók szociális helyzetét érintő kérdésekről.Munkáltatóval és az állammal való tárgyalás a munkavállalók közös érdekeinek képviseletében.
*Segélyek és juttatások biztosítása a szakszervezeti tagoknak. Amikor még nem létezett társadalombiztosítás, a szakszervezetek a befizetett tagdíjakból betegségi és munkanélküli segélyt adtak tagjaiknak. Mára a segélyezés szerepe visszaszorult, s a szakszervezetek csak kisebb szociális segélyeket adnak tagjaiknak. Ugyanakkor jelentősen nőtt napjainkban a munkajogi segítségnyújtás szerepe vitás helyzetekben a munkavállalóknak a munkáltatóval szemben.
*Ugyanakkor jelentősen nőtt napjainkban a munkajogi segítségnyújtás szerepe vitás helyzetekben a munkavállalóknak a munkáltatóval szemben.
*A vállalat vezetésében való részvétel.
*Közreműködés egyéni és csoportos problémák, vitás helyzetek megoldásában.
*[[Nyomásgyakorlás]] az a végső eszköz, amikor a szakszervezet tárgyalásokkal már nem tud eredményt elérni, s ezért sztrájkot szervez, tüntetésre hív fel vagy egyéb olyan módon nyilvánosan lép fel a munkavállalók érdekében, ami kárt okozhat a munkáltatónak vagy éppen az államnak. A nyomásgyakorlással kényszeríti ki a szakszervezet, hogy a munkáltató vagy éppen az állam a munkavállalók számára kedvező döntést hozzon.
*Politikai szerepvállalás. A szakszervezetek politikai szereplőként is felléphetnek, annak érdekében, hogy a munkavállalók számára kedvező törvényalkotást és/vagy kormányzati politikát érjenek el. Ennek érdekében önállóan is felléphetnek, vagy követeléseikkel egyetértő politikai pártokkal lazább vagy szorosabb együttműködést alakíthatnak ki és szövetséget köthetnek.
 
A szakszervezetek céljaik elérése érdekében a leggyakrabban az alábbi eszközöket alkalmazzák:
Segélyek és juttatások biztosítása a szakszervezeti tagoknak. Amikor még nem létezett társadalombiztosítás, a szakszervezetek a befizetett tagdíjakból betegségi és munkanélküli segélyt adtak tagjaiknak. Mára a segélyezés szerepe visszaszorult, s a szakszervezetek csak kisebb szociális segélyeket adnak tagjaiknak. Ugyanakkor jelentősen nőtt napjainkban a munkajogi segítségnyújtás szerepe vitás helyzetekben a munkavállalóknak a munkáltatóval szemben.
Munkáltatóval és az állammal való tárgyalás a munkavállalók közös érdekeinek képviseletében.
A vállalat vezetésében való részvétel.
Közreműködés egyéni és csoportos problémák, vitás helyzetek megoldásában.
 
[[Nyomásgyakorlás]] az a végső eszköz, amikor a szakszervezet tárgyalásokkal már nem tud eredményt elérni, s ezért sztrájkot szervez, tüntetésre hív fel vagy egyéb olyan módon nyilvánosan lép fel a munkavállalók érdekében, ami kárt okozhat a munkáltatónak vagy éppen az államnak. A nyomásgyakorlással kényszeríti ki a szakszervezet, hogy a munkáltató vagy éppen az állam a munkavállalók számára kedvező döntést hozzon.
Kollektív szerződés útján a munkáltatóval való közös szabályozása a munkavállalás szabályainak.
Részvétel háromoldalú (tripartit) érdekegyeztető fórumok munkájában, ahol a munkavállalók képviseletében a szakszervezet tárgyal az állam és a munkáltatók képviselőivel a munka világát és a munkavállalók szociális helyzetét érintő kérdésekről.
Politikai szerepvállalás. A szakszervezetek politikai szereplőként is felléphetnek, annak érdekében, hogy a munkavállalók számára kedvező törvényalkotást és/vagy kormányzati politikát érjenek el. Ennek érdekében önállóan is felléphetnek, vagy követeléseikkel egyetértő politikai pártokkal lazább vagy szorosabb együttműködést alakíthatnak ki és szövetséget köthetnek.
 
A világban a szakszervezeteknek három évszázados történetük folyamán jogaikat és felelősségüket tekintve számos formája alakult ki. Léteznek olyan helyek, illetve ágazatok, amelyekben a szakszervezetek viszonylag gyengék, de előfordul az is, hogy egyes szakszervezetek exkluzív jogokat karcolnak ki maguknak, például azt, hogy bizonyos munkahelyeken csak szakszervezeti tagok dolgozhassanak, a munkaadó ne alkalmazhassa más szakszervezetek tagjait stb.
 
[[Fájl:1912 Lawrence Textile Strike 1.jpg|thumb|right|260px|Fegyveres milicisták veszik körbe a békés demonstrálókat az [[1912]]-es [[massachusetts]]i [[Lawrence textilsztrájk]] során.]]
44 ⟶ 54 sor:
 
A szakszervezeteket gyakran tekintik a középkori európai [[céh]]ek örököseinek is, de ez a kapcsolat vitatott.<ref>[http://www.marxists.org/archive/kautsky/1901/04/unions.htm Karl Kautsky Trades Unions and Socialism] International Socialist Review, Vol.1 No.10, April 1901.</ref> A céhek azért alakultak, hogy adott helyen megélhetést biztosítsanak egy adott mesterség űzőinek, szabályozva annak menetét, hogyan lehet valaki inasból segéd, majd mester vagy nagymester a szakmában. Egy szakszervezet is lehet egy mesterség űzőinek egyesülése, de egy cég vagy gazdasági ágazat munkavállalóinak összességét is összefoghatja. Mióta [[Sidney Webb]] és [[Btearice Webb]] [[1894]]-ben kiadták ''A szakszervezeti mozgalom története'' ([[Angol nyelv|angolul]] ''History of Trade Unionism'') című műveket, az uralkodó történeti definíció szerint a szakszervezet ''„bérkeresők folytonos egyesülése, amelynek célja hogy fenntartsák vagy javítsák alkalmazásuk feltételeit”''. Ettől a modern meghatározások sem térnek el lényegesen, mint például az [[Ausztrál Statisztikai Hivatal]]é: ''„túlnyomórészt alkalmazottakkból álló szervezet, amelynek fő tevékenységéhez hozzátartozik, hogy tagjai számára tárgyaljon fizetésükről és alkalmazásuk feltételeiről”''.
 
==Gyakorlatban==
*A világban a szakszervezeteknek három évszázados történetük folyamán jogaikat és felelősségüket tekintve számos formája alakult ki. Léteznek olyan helyek, illetve ágazatok, amelyekben a szakszervezetek viszonylag gyengék, de előfordul az is, hogy egyes szakszervezetek exkluzív jogokat karcolnak ki maguknak, például azt, hogy bizonyos munkahelyeken csak szakszervezeti tagok dolgozhassanak, a munkaadó ne alkalmazhassa más szakszervezetek tagjait stb.
*Spanyolországban a két jelentős szakszervezet közül a CCOO a kommunista párttal volt szövetséges, az UGT pedig a szocialista szakszervezeti mozgalom volt.
*Politikai megosztottságot találhatunk Franciaországban és Olaszországban, ahol a 1946-47 fordulóján vált szét a korábban egységes szakszervezeti mozgalom kommunista és mérsékelt politikát folytató, a demokratikus rendet támogató szocialista és keresztényszocialista szakszervezetekre.
*Belgiumban és Hollandiában kereszténydemokrata-szociáldemokrata politikai irányultság mellett vált ketté a szakszervezeti mozgalom.
*Azokban a volt szocialista országokban, ahol kialakult alulról szereződő szakszervezeti mozgalom a rendszerváltás éveiben, szintén kialakult a szakszervezeti mozgalom politikai megosztottsága, mégpedig a szocialista múlthoz való viszony, mint elhatároló tényező körül. lengyelországban a Szolidaritás és a volt kommunista szakszervezeti szövetség utódszervezete az OPZZ, Magyarországon a Liga és Munkástanácsok az egyik oldalon, a SZOT utódszervezetei a másik oldalon állnak.
**Lengyelországban a [[Szolidaritás Független Szakszervezet]] és a volt kommunista szakszervezeti szövetség utódszervezete az OPZZ
**Magyarországon a Liga és Munkástanácsok az egyik oldalon, a SZOT utódszervezetei a másik oldalon állnak.
*Ipari munkások és az állami alkalmazottak külön-külön szakszervezeti szövetségekbe tömörülnek például a skandináv országokban és Magyarországon.
*Spanyolországban, például Baszkföldön van regionális (egyben nemzetiségi) alapon szerveződő szakszervezet.
Az*Magyarországi szabályozás az [[1992]]-ben elfogadott [[Munka Törvénykönyve]], az 1992. évi XXII. törvény meghatározása szerint szakszervezeten a munkavállalók minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. A szakszervezet működésére az egyesülési törvény irányadó. E szerint, a munkavállalók önkéntesen alapíthatják meg. Egy szakszervezet megalapításához minimum 10 fő szükséges. A szakszervezet alakuló ülésen elfogadott alapszabály szerint köteles működni. Ugyan a szakszervezetek elsősorban a munkavállalók érdekvédelmi szervezete, tagjaik között lehetnek tanulók, nyugdíjasok, munkanélküliek. A szakszervezet alapszabálya határozza meg, hogy kik lehetnek a szakszervezet tagjai.
 
==Lásd még==
*[[Autonóm Szakszervezetek Szövetsége]]
*[[Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete]]
*[[Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége]]
*[[Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete]]
*[[Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége]]
*[[Pedagógusok Szakszervezete]]
*[[Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete]]
*[[Szolidaritás Független Szakszervezet]]
 
==Jegyzetek==
49 ⟶ 81 sor:
 
==Források==
==Külső hivatkozások==
*[http://szakszervezet.lap.hu/ Szakszervezet.lap.hu - linkgyűjtemény]
{{Commons|Trade unions}}
 
[[Kategória:Szakszervezetek]]
[[Kategória:Szociológiai fogalmak]]
 
[[en:Trade union]]