„Arisztotelész filozófiája” változatai közötti eltérés

a
Pallas Nagylexikona → A Pallas nagy lexikona, AWB
a
a (Pallas Nagylexikona → A Pallas nagy lexikona, AWB)
Arisztotelész módszere nem az idealisztikus jellegű hagyományos elmélkedés, hanem az anyaggyűjtés, rendszerezés és aztán az így keletkezett tudás továbbgondolása és felülvizsgálata, és a talált hibák, ellentmondások (aporiák) kijavítása. Nem volt a mai értelemben vett empirista: kísérleteket nem végzett, adatgyűjtés címén sokszor megelégedett azzal, hogy korábbi szerzők elméleteit vagy „megfigyeléseit” vette át (ld. a következő szakaszt is). Alighanem ő volt korának legműveltebb embere: még Platón is legalább olyan csodálattal, mint amennyire ironikusan nevezhette Arisztotelész házát „az Olvasó házának”. Ha Arisztotelész megbízott egy szerzőben, akkor mindenféle lényegi kritika nélkül elfogadott tőle mindent. Sokszor pedig a helyi parasztoktól, halászoktól gyűjtött népi megfigyeléseket, folklorisztikus anekdotákat. Mindezek miatt sokszor igen sok téves adat került a műveibe. Kvázi-empirikus kutatási módszerét a modern filozófiatörténet '''''aporétikus''''' („ellentmondásokra alapuló”) módszernek nevezte el: bizonyos írásaiban (''hüpomnématikus mű''vek) óriási mennyiségű adattömeget halmozott fel egy-egy témáról, ezek között pedig összefüggéseket és ellentmondásokat keresett. Ha összefüggést talált, azt értekezéseiben megírta, ha pedig ellentmondást (''aporiá''t), azt is, csak megpróbált rá az értekezésben valami választ vagy javítást adni.
 
Lényegében tehát addig írt, amíg valami problémába nem ütközött, ezt pedig mindig ad hoc módon igyekezett kijavítani. E módszer #ndash; és ezzel egy fontos példán be is mutatjuk, hogy működik ez – például a ''[[Katégóriák]]'' c. logikai művében is megfigyelhető: mondjuk ha az „''birtoklás''” nevű speciális nyelvi-fogalmi jelenségről (ez ún. [[Katégoriák#A posztpredikamentumok|posztpredikamentum]]) ír, akkor megpróbálja definiálni ezt a fogalmat, egyszerűen számba veszi, milyen jelentéseit lehet az „''ellentétes''” szónak elképzelni vagy felidézni; ír arról, hogy esetleg olyan értelemben is használhatjuk ezt a szót, aminek semmi köze a definícióhoz (ez egy ''aporia''), és a fejezet végén hozzáteszi, hogy „Tehát ” „''Esetleg másféle értelemben is mondhatjuk, hogy »van valamije«. De alighanem mégis minden lényeges értelmét felsoroltuk''.” ([http://wikisource.org/wiki/Kateg%c3%b3ri%c3%a1k#15._.5B_A_birtokl.C3.A1s_posztpredikamentuma_.5D ld. az eredeti szöveget ...])
 
=== …a későbbi empirizmus elődfutára ===
* Arno Anzenbacher: ''Bevezetés a filozófiába''; Cartaphilus Könyvkiadó, 2001 ISBN 9639303275
* David Ross: ''Arisztotelész''. Historia philosophiae sorozat. Osiris Kiadó, Bpudapest, 2001. ISBN 9633891167.
* A Pallas Nagylexikonnagy lexikona
* [[Bryan Sykes]]: Éva hét leánya. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002. p. 221. ISBN 963 07 7268 X