„Meszes-hegység” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Források: Pallas Nagylexikona → A Pallas nagy lexikona,
a a
2. sor:
 
==Fekvése==
 
Északnyugaton és északon a [[Szilágyság]] és a [[Szamos]], keleten az [[Almás-hegység]] és az [[Almás-patak]], délen a [[Bihar-hegység]], nyugaton a [[Réz-hegység]] és a [[Király-erdő]] határolja.
 
==Nevének eredete==
 
Nevét a hegység belsejében található sok mészkőről kapta.
 
==Földrajza==
 
A többnyire sűrű erdővel borított hegység a [[Király-erdő]]höz hasonlóan az Erdélyi-szigethegység alacsonyabb
részei közé tartozik. Magassága átlag 700 méter. A [[Réz-hegység]]től a [[Plopis-hágó]] választja el.
18 ⟶ 15 sor:
A Meszes-hegységnek nagyobb völgyei nincsenek, csak [[Zilah]] és Magyaregregy közt van egy mélyebb hágó, melyen át az országút is halad.
 
A Meszes-hegységről lefutó patakok által kialakult mély patakvölgyek a középhegységet több kisebb egységre osztják. A lefutó patakok vizeit a hegy lábánál déli-északi irányba folyó [[Kraszna]], [[Zilah-patak]] [[Egregy (folyó)|Egregy]] és [[Almás]] gyűjti össze. A patakok vízállása változó, különösen a kisebb patakoké időszakos. Csak a hóolvadás és a záporok alkalmával növekszik meg vízszintjük, és okoz árvizeket a Meszes rövid, meredek lejtőin.
 
* Az '''Almás'''-patakba ömlő nagyobb patakok: az Almás forrásának tekinthető Fiddi-patak és a Báboli-patak, mely a Meszes-hegység déli gerebenhegyi magaslatáról ered.
* Az [[Egregy (folyó)|Egregy]]-patakbabe – mely a Perjei-Magura keleti lejtőiről ered – ömlő nagyobb patakok: Szentgyörgy-patak, a Darvas-patak és a Zsákfalvai-patak
* A [[Kraszna]] vízgyűjtőjéhez tartozó jelentősebb patakok: Kólicza-patak, Pónicza-patak, Sereden-patak, Ökrös-patak.
* A '''Zilah'''-patakot a forrásvidéken még Pálkert-pataknak nevezik, a vízgyűjtőjéhez tartozó nagyobb patakok: Köszoru-patak, Mice-patak, Sarnás-patak es a Zilah-patak, amelynek Zilah folott Palkert-patak a neve Mojad-nal omlik a Krasznaba.
 
==Ásványi kincsei==
 
* mészkő, homokkő, gipsz, alabástrom, dáczittufa, csillámpala.
 
==Növény- és állatvilága==
 
* Főképp tölgy- és bükkerdők borítják. Az erdők talaján sok gombafaj megtalálható, például: [[Kucsmagomba]], [[Szarvasgomba]], [[Csiperke]], "Fekete hinba".
* Állatvilágába tartozik az [[őz]], [[róka]], [[nyúl]], [[nyest]] is, de az 1900-as évek elején nem volt ritka a [[borz]], [[vadmacska]] és a [[farkas]] sem.
36 ⟶ 31 sor:
 
==Nevezetességek==
* '''Meszesi kapu''' – Az [[Egregy (folyó)|Egregy]]be ömlő Várteleki-patak által kialakított szoros [[Zilah]]tól keletre.
 
* '''Meszesi kapu''' – Az [[Egregy]]be ömlő Várteleki-patak által kialakított szoros [[Zilah]]tól keletre.
* '''Porolissum''' – Római erőd [[Mojgrád]] fölött.
* '''Sárkányok kertje''' – Különös formájú sziklaszirtjei [[Zsibó]] közelében, [[Almásgalgó]] mellett.
* '''Vízesések''' – Az [[Egregy (folyó)|Egregy]] mellékágain: [[Vármező]]nél a Zsákfalvai-patak forrásvidékén es az ordgkuti-patakon vannak.
* '''Lajos-barlang''' – és környékének dolinákban gazdag karsztforrásai.
 
==Források==
 
* [[Petri Mór]]: Szilágy vármegye monográfiája
* A Pallas nagy lexikona