„Lusignan Bertalan örményországi régens” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Élete: linkjav
ref összevonva
23. sor:
[[IV. Leó örmény király|IV. Leó]] [[Örményország uralkodóinak listája|örmény király]] [[1341]]. [[augusztus 28]]-án történt meggyilkolása után mivel [[Aragóniai Konstancia ciprusi királyné|Aragóniai Konstancia]] örmény királyné meddőnek bizonyult, amivel az örmény királyi dinasztia, a [[Szaven-Pahlavuni-ház]] Hetumida vonala férfi ágon kihalt, így a női ágat hívták meg az örmény trónra Bohemond középső bátyjának, [[II. Konstantin örmény király|Lusignan Guidónak]] a személyében. Lusignan Guido [[1342]]-ben családostul érkezett meg Örményországba, és ''II. Konstantin'' néven koronázták örmény királlyá. Bátyja számos politikai feladattal bízta meg Bertalan apját, így őt küldte [[Avignon]]ba a pápához, [[VI. Kelemen pápa|VI.Kelemen]]hez az egyházi unió kérdésében, mely végül végzetesnek bizonyult az első Lusignan-házi örmény uralkodó számára. II. Konstantint és Bertalan apját, Bohemondot egyszerre gyilkolták meg testőreikkel együtt [[1344]]. [[november 17]]-én [[Adana|Adanában]].<ref>Lásd Rüdt-Collenberg (1963) és Rudt de Collenberg (1980).</ref>
 
Lusignan Bohemond [[1340]]-ben vette feleségül Neghiri Eufémiát, a későbbi [[III. Konstantin örmény király|III. Konstantin]] [[Örményország uralkodóinak listája|örmény királynak]], a [[Kilikia|kis-örményországi]] Neghir és Partzerpert urának húgát, de a házasságuk gyermektelen maradt. Természetes fia, Bertalan mostohaanyjával jó viszonyt ápolt, márcsak a rokoni kapcsolat miatt is, hiszen Bertalan anyja az unokatestvére volt. Bertalan [[IV. Konstantin örmény király|IV. Konstantin]] megyilkolása után [[V. Leó örmény király|V. Leó]] trónraléptéig [[1373]]–[[1374]]-ig [[Korikoszi Mária örmény királyné]]val és Vaszil báróval, Thorosz fiával együtt a régensi tisztséget vitte.<ref name="Coll237">Lásd Rudt de Collenberg (1980:237).</ref>
[[Kép:Siscapital.jpg|thumb|left|200px|Szisz (Kozan) romjai]]
V. Leó király a koronázása napján, [[1374]]. [[szeptember 14]]-én [[Kozan|Sziszben]] Bertalan mostohaanyjának, az 50 éves Eufémia hercegnőnek a kezével jutalmazta az expedíciós csapatának a vezetőjét, Sohier Doulçart-t (Soherius de Sarto v. Sohier du Sart), és kinevezte Korikosz grófjává, mely birtokot Neghiri Eufémia előző férje, Bertalan apja, Lusignan Bohemond birtokolt.<ref>Lásd Rudt de Collenberg (1980:228).</ref> Sohier Doulçart V. Leóval együtt esett egyiptomi fogsába Szisz egyiptomi megszállása után [[1375]]-ben, Eufémia [[Jeruzsálem]]ben halt meg [[1381]] után, és ott is temették el az örmény Szent Jakab templomban. Bertalan végzete azonban a mai napig nem ismert.
 
Bertalannak egyes források szerint volt egy fivére, akit Miklósnak hívtak, és aki szintén házasságon kívül született. Miklóst a későbbi [[V. Leó örmény király|V. Leó]] első trónfoglalási kísérlete idején, [[1364]]-ben gyilkolták meg Sziszben.<ref>Lásd Rudt de Collenberg (1980:237).<name="Coll237"/ref>
 
==Jegyzetek==