|
== Jogászi pályafutása ==
Eörsi a diploma megszerzése után egy magyar külkereskedelmi állami vállalat jogtanácsosa lett. 1987-ben létrehozta az Eörsi & Társai [[ügyvédi iroda|ügyvédi irodát]], többekamely közöttnemzetközi Bauerkereskedelemre Miklósszakosodott.<ref>[http://www.jogiforum.hu/interju/4 korábbiInterjú ávó-sEörsi vallatótiszttelMátyással (Bauera TamásJogi ismert SZDSZ-es személyiség apjával), amely nemzetközi kereskedelemre szakosodott.Fórumon]</ref>
Eörsi iroda-társa, Bauer Miklós (1921–2008) jogász, az Államvédelmi Hatóság kihallgatótisztje volt. A II. világháború alatt „Bem apó”[1] mozgalmi néven aktív részese volt a német- és nyilasellenes ellenállásnak, a háború után – feleségéhez és sógorához, Szendi Györgyhöz hasonlóan – belépett a kommunista pártba, majd 1945 januárjától az ÁVO, aztán az abból formált, már önálló ÁVH tisztje lett. Péter Gábor, a szervezet leghírhedtebb vezetője, a „legjobb munkaerők” között tartotta számon. A sors különös fintoraként 1953-ban a Péter Gábor ellen indított cionista per[2] előkészületei során őt is letartóztatta az ÁVH. 10 hónapig fogolyként volt az Andrássy út 60. lakója.[1] A koncepciós per végül Sztálin halála és a terror némi enyhülése folytán sosem jutott el az ítélkezési szakaszba, a vádakat ejtették, Bauer visszatérhetett – és vissza is tért – az ÁVH kötelékébe.
Az Andrássy út 60-beli kihallgatásai során a foglyok beszámolói szerint előszeretettel alkalmazta a körömletépést, mint eszközt a kívánt vallomás kicsikarására, innét ered gúnyneve is: „körmös Bauer”. Részt vett Ries István egykori igazságügyminiszter (bűne az volt, hogy 1947-ben a kékcédulás választások elleni tiltakozásul lemondott) kihallgatásában. Az eljárásba kéthónapos kínzását követően, Ries 1950. szeptember 15-én belehalt. Bauer saját bevallása szerint helyben agyonverte.[3] Farkas Vladimír beosztottjaként szerepet vállalt a Rajk-perben folytatott koncepciós nyomozásban is. Később, 1956 folyamán Riest, Rajkot és másokat is rehabilitálta, majd újratemetette a rendszer.
A testületben egészen az alezredesi rangig emelkedett (1950-ben léptették elő), jelentései alapján Péter Gábor, Rákosi Mátyás és Gerő Ernő is hozott súlyos döntéseket. Később, a desztalinizáció egyik folyományaként, az 1954-ben az ÁVH-s kegyetlenkedések feltárására indult vizsgálatok során az általa vezetett kihallgatásokon felvett tanúvallomások miatt szerepelt azon a listán is, amelyet az MDP vezetői számára készítettek 1955-ben a leginkább kompromittált kegyetlenkedő ávósokról.[4] Marosán György egy 1962-es nyilvános beszédben Bauert már, mint körömtépő ávóst emlegette.[2]
Rákosihoz többször küldött személyes jelentéseket, amelyek eredeti állapotban fennmaradtak. Az 1950. július 22-én készült eredeti okiratban így jelentett: „Beismerés előtt a sírás, a piszkosság okozta megalázottságot leszidással, leköpéssel és néhány pofonnal igyekeztem fokozni.” Amikor az egyik vizsgáló panaszkodott, hogy őrizetese nem vall, gúnyosan jelentette ki: „Nem tudtok kihallgatni. Látjátok, az én őrizetesem inkább meghalt.”[5] Ries Istvánról volt szó.
Bauer dolgozott az ÁVO III. alosztályán is. Ez az alosztály az egyházak felmorzsolásával foglalkozott. Páter Kiss Szaléz ferences-rendi szerzetest is kínozták az Andrássy út 60-ban, többek között az ő javaslatára vizet csöpögtettek a fejére, amivel azt akarták elérni, hogy az áldozat megőrüljön. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy vödröt tettek a fejére, s azt gumibottal döngették. A harangzúgáshoz hasonló állandó hang rettenetes szédülést okozott. Ezek a kísérletek sem bírták szólásra Kiss Szalézt. Végül is gumibottal addig verték a veséjét, míg bele nem halt a szenvedéseibe. Bauer a kínzási módszereit többek közt ókori (pl. kínai) leírásokból adaptálta, több szemtanú szerint betegesen szadista módon. A rendszerváltás után [szerkesztés]
A Komplex Külkereskedelmi Vállalattól ment nyugdíjba, a rendszerváltás után egy ma már jól menő ügyvédi irodát alapított (Eörsi Mátyás SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt a társa), amelynek tulajdonosa volt.
A rendszerváltás után tetteiért senki sem vonta felelősségre. Több újságíró szerint a Bauer-ügyet a média tabuként kezeli, más országokban már rég felelősségre vonták volna[6]Édesanyja Schönberg Judit tisztviselőként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Egy testvére van, Katalin (1951). <ref>[http://www.jogiforum.hu/interju/4 Interjú Eörsi Mátyással a Jogi Fórumon]</ref>
Bár Eörsi Mátyás főállású politikus, választottbíróként is aktívan bíráskodott a [[Magyar Kereskedelmi és Iparkamara]] mellett működő Választottbíróságon.
|
