Wikipédia

„Piramiskörzet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Ajánlott irodalom: sablonhiv jav
aNincs szerkesztési összefoglaló
44. sor:
[[Kép:Saqqarah Djeser 01.jpg|thumb|200px|Dzsószer palotahomlokzatos fala]]A kerítésfal, idegen nevén ''temenosz'' a piramiskörzetet (vagy bármely más templom körzetét), illetve azon belül az egyes részeket elkülönítő fal. Fizikai szerepén túl elválaszotta a megszentelt helyet a külvilágtól, a magasztosat a profántól, de ennek értékelése is változó idővel. Sznofru ''tört falú'' piramisánál a kerítésfal kiöblösödött, hogy a kultikus piramist a körzethez kapcsolhassa, Hufu, Hafré és Menkauré kerítésfala elkerüli a kultikus piramist és messze van a királynék piramisaitól, Uszerkafnál a kultikus piramis belül helyezkedik el, a királynéé viszont nem, Dzsedkaré szövevényes falrendszert építtetett, ahol a fő kerítésfalhoz szervesen kapcsolódó mellékfal keríti körbe a királyné piramisát (miközben az valójában kívül van a körzeten), végül II. Pepi esetében a fő kerítésfal újra csak a kultikus piramist zárja a halotti körzetbe, és a királynéi piramisok teljesen önálló kerítésfalat kaptak.
 
A [[Középbirodalom]] korában [[I. Szenuszert]] két koncentrikus kerítésfalat emeltetett, amelyből a belső csak a kultikus piramist kerítette le, a külső viszont az összes feleség piramisát is, miközben a feleségek piramisainak saját kerítésfaluk is volt. [[II. Szenuszert]]nél kultikus piramisnak nincs nyoma, a kerítésfal a királynőikirálynéi piramist és még néhány masztabát is körbeveszi. [[III. Szenuszert]] újra dupla kerítésfalat emelt, ahol a második körzet tartalmazza a királynőkkirálynék piramisait, a belső viszont csak a keleti templomot. Az utolsó ismert piramis, Hendzseré is dupla kerítésfalas, egyetlen mellékpiramissal, amely a második körzetben van.
 
A kerítésfal rendszerint 1 – 3 méter vastag volt, és 5 – 10 méter magas. Építéséhez követ, nyerstéglát egyaránt felhasználhattak.
75. sor:
A kultikus mellékpiramis szerepe sem tisztázott. Hnum-Hufu mellékpiramisát dr. [[Zahi Hawass]] a 30. jubileumi ''([[Szed-ünnep|heb szed]])'' ünnepség szertartásaival hozta összefüggésbe,<ref>{{cite book|author=Siliotti, Alberto|coauthors=dr. Hawass, Zahi|title=Egyiptomi piramisok|publisher=Gabo Kiadó|location=Budapest|origyear=1998|id=ISBN 963-800-955-1}} p57.</ref><ref group=jegyzet>„...véleményem szerint a mellékpiramist a ''szed''-ünnepségek idején használták, amikor a résztvevőknek át kellett öltözniük.” (loc. cit.) E kijelentés alapján a Nagy Piramis mellékpiramisát egyesek tréfásan „Öltöző-piramis” névvel is illetik.</ref> mások a Dzsószer piramiskörzeténél látható [[déli sír]]ral, illetve a [[szerdáb]]bal igyekeznek párhuzamba állítani. Hafré mellékpiramisának alépítményében egy szándékosan összetört szobortartó szán maradványait találtak a kutatók. Sajnos ez a lelet szinte mindegyik elmélethez kiválóan felhasználható, így a kérdés eldöntésében nem jelent támpontot. [[II. Pepi]] mellékpiramisában azonban valamivel használhatóbb maradványok: ételáldozatokhoz használt edények kerültek elő [[Gustave Jéquier]] kutatásai nyomán, e lelet nyomán szokás áldozati piramisnak is nevezni ezt az épülettípust.<ref>{{RéFiai}} p88.</ref> Lényeges lehet azonban, hogy a Hafré mellékpiramisa a piramis déli oldalán, a piramis középvonalában helyezkedett el, míg II. Pepi piramisa a piramis délkeleti sarkánál. Ez az elhelyezkedésbeli különbség eltérő szerepet is jelezhet, ez azonban még nem tisztázott.
 
====KirálynőiKirálynéi piramis====
A királynőikirálynéi piramisok először Hnum-Hufu Nagy Piramisához épültek. Ennél a piramiskomplexumnál a halotti templom mellett, a piramistól keletre állnak, később azonban jellemzően a piramis déli oldalára kerültek, de szinte bárhol előfordulhatnak a piramiskörzetben – és akár a tágabb környékén. Ez egyes esetben gondot jelent a mai tudósoknak, amikor nem dönthető el egyértelműen, hogy egy királynőkirályné piramisa egy másik piramiskörzethez tartozott, vagy önálló piramis volt – például [[II. Hentkauesz]] esetében, akiről eddig nem sikerült egyértelműen eldönteni, hogy uralkodott-e önállóan is, vagy sem.<ref group=jegyzet>A kérdéses piramisa [[Abu Szír]]ben van, [[Noferefré]] piramisa mellett.</ref>
 
A IV. dinasztia királynőikirálynéi mellékpiramisai gyakran lépcsős piramisnak épültek. Jellemző alépítményük egyszerű: az északi oldalon nyíló rövid, lejtős folyosó az alján esetleg derékszögben megtörik, és egy kelet-nyugati tájolású, kis méretű kamrába vezet. Egyes ritka esetekben az alépítmény szinte független a felépítménytől, mintha a piramist utólag építették volna oda. A királynőikirálynéi piramisok ritka példája a [[Teti]] feleségének, [[I. Iput]]nak épült piramis [[Szakkara]] északi részén, aminek egyáltalán nincs bejárata, mivel utólag építették egy aknasír fölé. (E piramis meghökkentő különlegessége az is, hogy a szokásos négy helyett öt [[kanópuszedény]]t találtak benne.)
 
A királynőikirálynéi piramisoknál is rendszerint megtalálhatók az áldozókápolnák a keleti oldalon, és ugyanúgy megjelenik az északi kápolna is. Az [[Abu Szir|abu szíri]] piramisoknál már szinte önálló halotti templom épül hozzájuk, így egyes királynőikirálynéi piramisokról még nehezebb eldönteni, hogy önálló piramiskörzetnek épültek-e, vagy egy másik piramiskörzet részei. [[Dzsedkaré Iszeszi]] piramiskörzetében már a királynőikirálynéi mellékpiramisoknak is van kultikus mellékpiramisa.
 
===Hajógödrök===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Piramiskörzet”