„Mintaka” változatai közötti eltérés

Többszörös csillagrendszer, ő maga egy 30 &nbsp;000 K [[hőmérséklet]]ű, [[kék]] [[szín]]ű, B típusú, és az ennél melegebb O típusú csillagból áll. A két csillag [[tömeg]]e külön-külön több mint 20 [[naptömeg]]nyi, a fényességük 70 &nbsp;000-szerese a [[Nap|Napénak]].<ref>A Hipparcos katalógus szerint a [[luminozitás]] 8300-szorosa a Napénak. ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)</ref>

Ezen két csillag és egy harmadik, 3,76^m fényességű tag egy nagyon szoros binarybináris rendszert alkot, melyet W.D. Heintz fedezett fel 1979-ben: neve HEI 42 Aa, Ab, látszólagos szögtávolsága 0,31" (2006).<ref>Fourth Interferometric Catalog http://ad.usno.navy.mil/wds/int4/int4_05.html</ref> 2009-ben B.D. Mason és munkatársai számítottak egy feltételezett pályát az addigi mérések alapján, amelyből 201 éves keringési periódus adódik.<ref>Sixth Orbit Catalog http://ad.usno.navy.mil/wds/orb6/orb6frames.html</ref> (A pályát azért nevezik ''feltételezett''nek, mert a pályaívnek csak a tizedrésze ismert, s így a számítás pontatlan.)

A kettőscsillagászatban egy rendszerhez tartozónak tekintik mindazokat a csillagokat, amelyek helyzete a főcsillaghoz viszonyítva kerül meghatározásra. A δ Ori esetében a fentieken kívül két további kísérőt mértek. 1877-ben [[Sherburne Wesley Burnham|S.W. Burnham]] fedezett fel egy 14^m-s társat 33,8" távolságban: ezt a párt BU 558 AB néven katalogizálták. Egy még távolabbi, de jóval fényesebb (6,85^m) kísérő tartozik még a rendszerhez, melyet [[Friedrich Georg Wilhelm von Struve|F.G.W. Struve]] mért 1822-ben, és mint nyílt párt, csak Appendixébe (katalógusának függeléke) sorolta be 14. számmal; napjaink elsődleges kettőscsillag katalógusában, a [[WDS]] [http://ad.usno.navy.mil/wds/wds.html]-ben STF A 14 AC néven szerepel. A C komponens [[spektroszkópikusspektroszkopikus kettős]], fényessége szabálytalan ingadozást mutat, ezért a feltételezett változók katalógusában az NSV 16332 nevet kapottkapta. Ez a két csillagpár a 20. század elejének legjelentősebb kettőskatalógusábankettős-katalógusában, [[R.G. Aitken]] [[ADS]]-ében a 4134. sorszámon található.<ref>Aitken, R.G. 1932, New General Catalogue of Double Stars within 121 degrees of the North Pole, Carnegie Institution of Washington</ref> Az AC pár az észlelő amatőrök kedvelt objektuma, a legkisebb távcsövekkel is jól megfigyelhető.<ref>{{cite journal|title=Meteor|publisher=MCSE|location=Budapest|volume=XX.|issue=6|pages=33|issn=0133-249X}}</ref>