„A jövendő múlt napjai” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nyelvhelyesség |
→A mű központi témája: nyelvhelyesség |
||
55. sor:
==A mű központi témája==
A [[Mutáns (Marvel Comics)|mutánsok]] fogalmát [[Stan Lee]] vezette be a Marvel képregényeinek világába 1963-ban, az [[X-Men]] csapatának megalkotásával. A mutánsok, akiknek természetes módon megváltozott génjeik emberfeletti képességeket kölcsönöznek, megjelenésük óta különféle előítéletek tárgyai voltak a kiadó füzeteinek történeteiben. Chris Claremont, aki 1975-től lett az ''Uncanny X-Men'' rendszeres írója, a [[holokauszt]] nyomasztó emlékeit és rémképeit a cselekmény állandó elemévé tette. Ennek részeként az X-Men füzetek legismertebb gonosztevőjének, [[Magneto|Magnetónak]] [[zsidók|zsidó]] hátteret adott, aki mint a [[holokauszt]] és a [[koncentrációs tábor]]ok túlélője azért küzd, hogy a mutánsok átvegyék a hatalmat a közönséges emberek felett. Cheryl Alexander Malcolm megítélése szerint Claremont történeteiben ezalatt a mutánsok a zsidó nép szimbólumává váltak.<ref>Baskind, Omer-Sherman, 145. o.</ref> Mindazonáltal maga Magneto, és az általa alapított [[Mutánsok Testvérisége|Gonosz Mutánsok Testvérisége]] nem mint egy elnyomott nép, vagy faj szimbólumai vagy
''A jövendő múlt napjai'' párbeszédeinek és narrációjának, akárcsak Claremont és Byrne több ezt megelőző X-Men-történetének, központi témája a [[faji megkülönböztetés]] és a [[népirtás]], melynek motívumai újra és újra visszatérnek a cselekmény során. „A holokauszt hasonlataira és metaforáira épít, de magában foglalja bárki, a hétköznapi ember előítéleteit is bárkivel szemben…” – jellemezte a művet [[Danny Fingeroth]].<ref>{{cite web|url=http://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=9C00EEDA113AF93AA25753C1A9619C8B63 |title=Disguised as Clark Kent: Jews, Comics and the Creation of the Superhero |language=angol |accessdate=2010-01-03 |date=2007-10-19 |author=George Gene Gustines |work=The New York Times |publisher=New York Times Digital |archiveurl=http://webcitation.org/5mquoyjUS |archivedate=2010-01-17}}</ref> A történet disztópikus jövőjében a túlélő mutánsokat arra kényszerítik, hogy gyűjtőtáborokban éljenek, a lakosság minden tagjának pedig megkülönböztető jelet kell viselnie, melyek, bár mások, mint a [[második világháború]] alatt a koncentrációs táborokban használtak, szerepükben nem állnak messze ezektől. „»H« – hibátlan, mutáns génektől mentes személyek, akik szaporodhatnak. »A« – anomális génekkel rendelkező, de nem mutáns személyek. Nem szaporodhatnak. »M« – mutáns.” – olvasható a narrációban. Egy másik, a történet jelenében játszódó jelenetben az egyik mellékszereplő, a Kelly szenátor meghallgatásán szakértőként résztvevő dr. Moira McTaggert megjegyzése szerint a mutánsok regisztrációját a [[gázkamra|gázkamrák]] fogják követni, mely ismételt utalás a világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtásra.<ref name="fingeroth126-127">Fingeroth, 126–127. o.</ref> Malcolm úgy véli, hogy ''A jövendő múlt napjai''ban először említett, de hamarosan Claremont X-Men-történeteinek fontos elemévé vált mutánsokat érintő regisztrációs kötelezettség egyértelmű utalás az 1935-ös [[nürnbergi törvények]]re.<ref>Baskind, Omer-Sherman, 149. o.</ref>
| |||