„Koós Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
== Életpályája ==
Koós FerenczFerenc 1828. október 18-án született [[Magyarrégen]]ben. Szülei: Koós Lőrinc [[unoka]]i, és Váradi Szőcs Zsuzsánna [[nagyernye]]i születésűek. Az édesapja módos – bérest is tartó – jobbágy, és a magyarrégeni ref. egyház gondnoka volt. Négyéves korában meghalt az édesanyja.
[[1840]]-ben, mint szolgadiák kerül be a marosvásárhelyi református kollégiumba. [[1843]]-ban az édesapja is meghalt. [[1846]]-ban subscribált, addig szolgadiák volt, és még a nyarakat is azoknál a diákoknál töltötte, akiket szolgált. [[1846]] és [[1848]] között már javult a helyzete egy keveset, mert már a tanítványaitól kapott annyi pénzt, hogy szűkösen fenntarthatta magát. Ekkor jött a 1848/49 es forradalom, és szabadságharc, amelyben aktívan részt vett. A szabadságharc bukása után Tancson húzódott meg, majd 1850-ben visszament a kollégiumba, és elvégezte azon tanulmányait melyek a papi pályához voltak szükségesek. (Az édesapjának vágyát is teljesítette ezzel). Ekkor már magán és kosztos tanítványai is voltak, és az utolsó évben már köztanító lett, vallást, latint és mértant tanított.
 
[[Bukarest]]be nyert kinevezést. [[1855]] áprilisában tartotta a beköszöntő beszédét.
A bukaresti reformátusoknak volt egy kis fatemplomuk, mellette egy szerény papi és harangozói lakás, és ettől 3 kilométerre egy 15 holdas temetőjük, amelyet [[Sükei Imre]] tiszteletes kapott a román államtól. Koós FerenczFerenc, hogy a híveit összeszedje, legelőször egy dalárdát szervezett. Azután megszervezte a gyermekek magyarnyelven való tanítását, összetoborozva negyven magyar gyermeket. [[1856]]-ban a templom mellé egytantermes, de 70 gyermeket befogadó nagyságu iskolát építtetett [[1857]]-ben közadakozásból két új haragot öntettek 120 aranyért, és felszerelték az új iskola mellé. [[1858]]-ban körülsáncolták a temetőt, [[1859]]-ben őrházat építettek, kutat ástak, és fákat ültettek. A temető nagy részét kiadták bérbe földművelésre.
 
Ezután új templom építését vették tervbe a hívek. [[1853]]-ban kezdték meg az építkezést, és 1856 – ban felszentelték. Koós Ferenc kétszer jött át Magyarországra gyűjteni, és mindig eredményesen. Közel félévszázaddal később azt írja erről: