Wikipédia

„Egyiptomi nyelv” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
34 542 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
| térkép =
}}
Az '''ókori egyiptomi nyelv''' az [[afroázsiai nyelvcsalád]]ba (korábbi nevén sémi-hámi nyelvcsalád) tartozik. Nyelvtani szerkezetében nagyban hasonlít a nyelvcsalád [[sémi nyelvek|sémi ágának]] nyelveihez, ésannak azokkalhat néhányága azonos eredetű szava is van. Az [[ókori Egyiptom]] háromezer éves történelmének folyamán mind a beszélt, mindközül az írott nyelv folyamatosan változott nyelvtanilag is és a szavak jelentésében isegyik. Az ókori egyiptomi nyelvet és az egyházi nyelvként ma is használt [[kopt nyelv]]et együttesen '''egyiptomi nyelv'''nek nevezik.
<ref>Antonio Loprieno: Ancient Egyptian &ndash; A Linguistic Introduction. Cambridge University Press, 1995. ISBN 978-0521448499 p.1</ref> A nyelvcsalád másik öt ága közül a sémi és a berber hasonlít rá, illetve a kusita ágba tartozó bedzsa nyelv.<ref>Loprieno, p.5</ref>
 
Az [[ókori Egyiptom]] háromezer éves történelmének folyamán mind a beszélt, mind az írott nyelv folyamatosan változott nyelvtanilag is és a szavak jelentésében is. Az ókori egyiptomi nyelvet és az egyházi nyelvként ma is használt [[kopt nyelv]]et együttesen '''egyiptomi nyelv'''nek nevezik.
== Története ==▼
Az egyiptomi nyelv fejlődése összesen öt nagyobb szakaszra osztható:
 
▲== Története ==
* [[Óegyiptomi nyelv|Óegyiptomi]] vagy óbirodalmi nyelv (kb. i. e. 2600 – i. e. 2000)
Az egyiptomi nyelv fejlődése összesen öt nagyobb szakaszra osztható. Ezek ([[Alan Gardiner|Gardiner]] alapján)<ref>Alan Gardiner: Egyptian Grammar. Being an Introduction to the Study of Hieroglyphs. Griffith Institute, Oxford, 1927. ISBN 978-0-900416-35-4 p.5</ref>:
* [[Klasszikus egyiptomi nyelv|Középegyiptomi]], középbirodalmi vagy klasszikus nyelv (kb. i. e. 2000 – i. e. 1300)
* [[Újegyiptomi nyelv|Újegyiptomi]], újbirodalmi vagy későegyiptomi nyelv (kb. i. e. 1300 – i. e. 700)
* [[Démotikus nyelv]] (kb. i. e. 7. század – i. sz. 5. század)
* [[Kopt nyelv]] (kb. i. sz. 5. század – i. sz. 17. század)
 
;Óegyiptomi vagy óbirodalmi nyelv
== Fejlődése ==
Az [[Egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] és az [[első átmeneti kor]] nyelve ([[I. dinasztia|I.]]–[[VIII. dinasztia]]; i. e. kb. 3180–2240). A legkorábbi ismert nyelvváltozat; ennek idejéből származnak az első összefüggő nyelvemlékek, melyek döntő többsége vallásos szöveg vagy sírfelirat. A leghosszabb óegyiptomi nyelvű szövegek az ún. ''[[Piramisszövegek]],'' a nemesek sírjaiban gyakoriak az önéletrajzi írások is. Nem sokban különbözik a következő nyelvváltozattól, a klasszikus egyiptomitól.<ref>Gardiner, p.5</ref><ref>Loprieno, p.5</ref>
=== Az óegyiptomi nyelv ===
Az óegyiptomi nyelv (így néha magát az ókori egyiptomi nyelvet is nevezik minden fázisával együtt, összetévesztésük elkerülendő) a legkorábbi általunk ismert egyiptomi nyelvváltozat. Kb. i. e. 2600 és 2000 közt beszélték, az [[Óbirodalom]] és az [[első átmeneti kor]] idején. Ennek idejéből származnak az első összefüggő nyelvemlékek, melyek döntő többsége vallásos szöveg vagy sírfelirat. A leghosszabb óegyiptomi nyelvű szövegek az ún. [[Piramisszövegek]], a nemesek sírjaiban gyakoriak az önéletrajzi írások is. A nyelvváltozat egyik jellegzetessége a [[többes szám]]nak az ideogrammák, fonogrammák és determinatívumok háromszorozásával való jelzése. Az óegyiptomi nem sokban különbözik a következő nyelvváltozattól, a klasszikus egyiptomitól.
 
;Középegyiptomi vagy klasszikus nyelv
=== A középegyiptomi nyelv ===
A ''középegyiptomi, középbirodalmi'' vagy ''klasszikus nyelv''[[IX. dinasztia|IX.]]– mint az nevéből is látszik – a [[Középbirodalom]] idején, iXI. edinasztia|XI. 2000 körül fejlődött ki az óegyiptomiból, és beszédben azdinasztiák]] (i. e. [[14kb. század]]ban2240–1990) adta át a helyét azvernakuláris újegyiptominaknyelvváltozata, dekésőbb mégúj azelemekkel ikiegészülve. sz.A [[4.hivatalos század]]igfeliratok használatbanés volt,az mivelirodalom ez váltnyelve a klasszikus irodalmi nyelvvé. Az [[Egyiptomi Újbirodalom|ÚjbirodalomKözépbirodalom]] koráraidejétől máregészen hatalmas szakadék tátongott az írott és beszélt nyelv közt, ami jelentősen megnehezítette az írnoktanulóka dolgátXVIII. Változástdinasztia azvégéig (i. e. 14kb. század1300),<ref>Gardiner, közepén uralkodópp.1,5</ref> [[Ehnaton]] fáraó uralma hozott. Az egyistenhit bevezetéséről elhíresült fáraó az élet több más területén hozott reformmal együtt ezt is megváltoztattauralkodásáig, samikor a beszélt újegyiptomi nyelv lett az irodalom hivatalos nyelve (a vallásos szövegeket kivéve, melyeknél még ragaszkodtak a hagyományokhoz). A [[harmadikXV. átmenetidinasztia|núbiai]] és [[szaiszi kor]]ban után(i. e. 715–535) egy időre reneszánszát élte, hieroglif és hieratikus szövegeken gyakran használták aza újegyiptomikorabeli nyelvváltozat helyett.<ref>Gardiner, p.1</ref>
 
Ez az egyiptomi irodalom klasszikus nyelve, több műfajban is jelentős alkotások születtek: 1) halottkultusszal kapcsolatos szövegek, köztük a legjelentősebb a ''[[Koporsószövegek]],'' 2) intelmek ''([[Ptahhotep intelmei]], [[Merikaré intelmei]]),'' 3) prózai történetek ''([[Szinuhe]], [[A hajótörött története]], [[A paraszt panaszai]]),'' 4) himnuszok.<ref>Loprieno, p.6</ref>
 
A középegyiptomi az egyiptológusok által leginkább vizsgált nyelvváltozat, mert rengeteg különféle dokumentum maradt fenn ebből a korból, itt a legkisebb az eltérés a hivatalos és irodalmi szövegek nyelvváltozata között, helyesírása pedig következetesebb a többi nyelvváltozaténál.<ref>Gardiner, p.1</ref> Az első középegyiptomi nyelvtankönyvet [[Adolf Erman]] adta ki [[1894]]-ben, ezt [[Alan H. Gardiner]] műve követte [[1927]]-ben. A 20. század közepére az egyiptológusok úgy gondolták, a középegyiptomi nyelvet teljesen sikerült megismerni, és az óbirodalmi felé fordultak, [[Hans Jakob Polotsky]] elmélete azonban [[1944]] után újraélesztette a vitát bizonyos kérdésekben.▼
 
;Újegyiptomi vagy későegyiptomi nyelv
A [[XVIII. dinasztia|XVIII.]]–[[XXIV. dinasztia|XXIV. dinasztiák]] (i. e. kb. 1573–715) vernakuláris nyelvváltozata, főleg levelekben, üzleti dokumentumokban és irodalmi szövegekben szerepel, a XIX. dinasztiától hivatalos feliratokon is. Kevés szöveg van, ahol nem keveredik a klasszikussal. Jellemző a kölcsönszavak megjelenése.<ref>Gardiner, p.5</ref>
 
{{fő|;Démotikus nyelv}}▼
{{fő|KoptDémotikus nyelv}}▼
A [[XXV. dinasztia]] idejétől a késő római korig (i. e. kb. 715 – i. sz. 470) [[démotikus írás]]sal írt szövegek (közigazgatási és irodalmi) nyelve.<ref>Gardiner, p.5</ref> Nyelvtanilag közel áll a későegyiptomihoz. Fontos irodalmi emlékei a [[Szetna-regény]] és [[Ankhsesonki intelmei]].<ref>Loprieno, p.7</ref>
 
;Kopt nyelv
{{fő|Kopt nyelv}}
A ''kopt nyelv'' az egyiptomi nyelv utolsó változata. EztAz mári. sz. [[Görög3. írás|görögszázad]]tól betűkkelhasználták, de Egyiptom arab hódítása ([[640]]) írták.után Beszéltaz nyelvként[[arab anyelv]] koptháttérbe márszorította, beszélt nyelvként a 17[[16. századbanszázad]]ban kihalt,<ref>Gardiner, –p.5</ref> csakbohairi dialektusát azonban a [[Kopt Ortodox Egyház]] és a [[Kopt Katolikus Egyház]] tartjaliturgikus életbennyelvként liturgikushasználja. használatraMódosított a[[görög nyelvábécé]]t bohairihasznál.<ref>Gardiner, dialektusátp.5</ref> TanulmányozásaMivel azonbanez az egyetlen egyiptomi nyelvváltozat, melynek írásos dokumentumaiban a magánhangzókat is jelölik, tanulmányozása közelebb visz az ókori egyiptomi nyelv kiejtésének megfejtéséhez. Az egyiptológusok a szaidi dialektust tanulják, mivel ennek van a legkevesebb olyan jellegzetessége, ami elválasztja a többi dialektustól; a szaidi és bohairi mellett még ahmími dialektusa jelentős.<ref>Gardiner, p.6</ref>▼
 
▲A középegyiptomi az egyiptológusok által leginkább vizsgált nyelvváltozat. Az első középegyiptomi nyelvtankönyvet [[Adolf Erman]] adta ki [[1894]]-ben, ezt [[Alan H. Gardiner]] műve követte [[1927]]-ben. A 20. század közepére az egyiptológusok úgy gondolták, a középegyiptomi nyelvet teljesen sikerült megismerni, és az óbirodalmi felé fordultak, [[Hans Jakob Polotsky]] elmélete azonban [[1944]] után újraélesztette a vitát bizonyos kérdésekben.
 
=== Az újegyiptomi nyelv ===
47 ⟶ 57 sor:
A hieroglif jelkészlet a késői dinasztikus és ptolemaida kor között igen nagy mértékben bővült.
 
== Lásd még ==▼
=== A démotikus nyelv ===
▲{{fő|Démotikus nyelv}}
A ''démotikus nyelv'' a késői időszakban váltja fel az újbirodalmit. Nem tévesztendő össze a démotikus írással, ugyanis nem minden démotikus írásjelekkel írt dokumentum használja a démotikus nyelvtant. A démotikus nagyban hasonlít az őt követő kopt nyelvre. Legkorábbi időszakában valószínűleg a korabeli beszélt nyelvet tükrözte, később azonban egyre jobban eltért az írott és a beszélt nyelv, és a késő démotikus szövegek már irodalmi nyelvként használják.
 
=== A kopt nyelv ===
▲{{fő|Kopt nyelv}}
▲A ''kopt nyelv'' az egyiptomi nyelv utolsó változata. Ezt már [[Görög írás|görög betűkkel]] írták. Beszélt nyelvként a kopt már a 17. században kihalt – csak a [[Kopt Ortodox Egyház]] és a [[Kopt Katolikus Egyház]] tartja életben liturgikus használatra a nyelv bohairi dialektusát. Tanulmányozása azonban közelebb visz az ókori egyiptomi nyelv kiejtésének megfejtéséhez. Az egyiptológusok a szaidi dialektust tanulják, mivel ennek van a legkevesebb olyan jellegzetessége, ami elválasztja a többi dialektustól.
 
▲== Lásd még ==
* [[Írásbeliség az ókori Egyiptomban]]
* [[Egyiptomi írás]]
* [[Meroita nyelv]]
 
==IrodalomForrások==
{{reflist}}
* Loprieno, Antonio: Ancient Egyptian: A Linguistic Introduction. Cambridge, Cambridge University Press, 1995
<!--ezt ki kellene egészíteni-->
<!--nem, Allenből tanulok, újegyiptomit Jungéból, Loprienót nem sikerült beszerezni még, pedig kéne...-->
<!--Jungét nem ismerem. Címe, nyelve, vastagsága (ára:-) ?-->
 
{{Afroázsiai nyelvcsalád Egyiptomi nyelvek}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Egyiptomi_nyelv”