„Tokiói per” változatai közötti eltérés

A '''tokiói per''' 1946. május 5-től 1948. április 6-ig Tokióban folytatott peres eljárás, melynek tárgya a [[II. világháború]] távol-keleti hadszínterein elkövetett háborús bűnöseinek elítélése volt. A 28 vádlottas perben 25 vádlott felett mondott ítéletet a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék ''(The International Military Tribunal for the Far East, IMTFE)'' 1948. november 12-én.

 

[[Japán]] már az 1930-as évek elejétől katonai erővel folyamatosan terjeszkedett [[Kína|Kínában]], 1937-ben pedig átütő erejű hadjáratot indított. Az 1936-os „A Nemzeti Politika Alapelvei” c. irat az expanzió célját a kelet-ázsiai szárazföld és a déli tengerek megszerzésében jelölte meg. A japán csapatok elfoglalták [[Peking]]et, [[Sanghaj]]t, és a [[Csang Kaj-sek]] által vezetett [[Kína]] akkori fővárosát, [[Nanking]]ot. Az 1937. december 14-én kezdődő hathetes időszakot „[[Nanking]] megerőszakolása” néven tartják számon: egy amerikai pap által megörökített film szerint megcsonkított tetemek hevertek az utcán, csecsemőket szúrtak szuronyhegyre. Az „Amerika először” nevű izolacionista szervezet pl. erre, a sokkoló hatása miatt csak szűk körben bemutatott felvételre hivatkozva is kampányolt azért, hogy az [[Amerikai Egyesült Államok]] ne lépjen háborúba.

 

A busido - a [[szamuráj]] etika - szerint a megadás szégyenletes dolog, ez is magyarázta a foglyokkal való kegyetlen bánásmódot, és az is, hogy a foglyok őrzésére is azokat rendelték, akiket nem tartottak a tényleges katonai szolgálatra alkalmasnak, és ezért ezek az emberek is frusztráltak lehettek.

 

 

[[Fájl:International Military Tribunal Ichigaya Court.jpg|bélyegkép|400px|A Törvényszék épülete]]

MacArthur Sir William Webb ausztrál bírót nevezte ki a törvényszék elnökévé.

 

 

Főügyész (USA): Joseph Keenan;

Szovjetunió: S.A. Golunsky

 

 

[[Fájl:IMTFE judges.jpg|bélyegkép|400px|A bírák]]

Szovjetunió I.M. Zarayanov.

 

 

[[Fájl:IMTFE defendants.jpg|bélyegkép|400px|A vádlottak]]

* [[Itagaki Szeisiró]] tábornok, a hadifogolytáborok felügyelője

* [[Kimura Heitaró]] tábornok, [[Burma|Burmában]] főparancsnok

* [[Macui Ivane]] tábornok, főparancsnok Kínában

* [[Mihami Dzsiró]] tábornok, Korea főkormányzója

* [[Simada Sigetaró]], haditengerészeti miniszter

 

 

[[Hirohito]] [[Japán császárainak listája|császár]] nem ült a vádlottak padján a Nemzeti [[Kína]] és [[Ausztrália]] nyomása ellenére sem. MacArthur - aki Japán korlátlan urának volt tekinthető - az amerikai kormánnyal együtt ezt azzal indokolta, hogy ez olyan felzúdulást keltene a japán társadalomban, amely folytán akár egymillió fővel is növelni kellene a megszálló csapatok létszámát. A japánok ugyanis istenként tisztelték császárukat, és el sem tudták képzelni, hogy perbe fogható volna.

 

 

[[Fájl:IMTFE court chamber.jpg|bélyegkép|400px|A tárgyalóterem]]

Megjegyzendő, hogy az indiai bíró, Radhabinod Pal minden vádlott minden vád alóli felmentésére voksolt (és a bíróságból egyedül neki volt nemzetközi jogi végzettsége), a szovjet bíró pedig az eljárás két hivatalos nyelve, az angol és a japán közül egyiken sem értett. Robert A. Taft szenátor 1946-ban így vélekedett: „A győztesek ítélkezése a legyőzöttek felett sohasem lehet pártatlan, bármennyire körülbástyázzák is igazságszolgáltatási formulákkal.” Joseph B. Keenan fővádló viszont 1949-ben azt nyilatkozta: „Bízvást kijelenthetjük, hogy a Tódzsó-per az angolszász jogszolgáltatás mintapéldája volt.”<ref>Gy. Horváth László: ''Japán kulturális lexikon'', Corvina, 1999, 178–79. o.</ref>

{{források}}

* Sipos Péter: ''A távol-keleti perek.'' História, 1994/1. 18-20. o.

 

 

[[Kategória:II. világháború]]

[[Kategória:Nemzetközi jog]]

 

[[sv:Tokyoprocessen]]

[[tr:Uzak Doğu Uluslararası Askerî Ceza Mahkemesi]]

[[zh:远东国际军事法庭]]