„II. János Kázmér lengyel király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vissza: Ebben nincs igazad András, van II. Zsigmond Ágost és XVI. Károly Gusztáv is, a hagyományok is és a tények is makacs dolgok Címke: HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
26. sor:
'''II. János Kázmér lengyel király''' ([[lengyel nyelv|lengyelül]] '''Jan II Kazimierz Waza''') ([[Krakkó]], [[1609]]. [[március 22.]] – [[Nevers]], [[1672]]. [[december 16.]]) [[Lengyelország]] királya [[1648]]–[[1668]] között, a [[Vasa-dinasztia|Vasa-dinasztiából]]. [[III. Zsigmond lengyel király|III. Zsigmond]] lengyel és [[Svédország|svéd]] király, valamint [[Habsburg Konstancia]] osztrák főhercegnő fia. Testvére [[IV. Ulászló lengyel király|IV. Ulászló]].
[[1648]]-ban, amikor trónra került, nehéz helyzetben volt az ország, részben külső (orosz, német, svéd) terjeszkedő törekvések miatt, részben pedig a kozák-lengyel háború miatt, amely Ukrajnában tombolt. A nemesi elnyomás miatt fegyvert fogott [[Bohdan Hmelnickij]] több súlyos vereséget mért a lengyel elit erőkre. Kázmér király először tárgyalás útján próbálta leszerelni a felkelőket, de mivel ez nem járt eredménnyel, a királyi fősereget indította Ukrajna ellen. Bár lényegében katonai vereséget szenvedett, de megállapodott a kozákokkal szövetséges tatárokkal, hogy a kán békére kényszeríti Hmelnickijt. A harcok két éven belül kiújultak, ám Kázmér seregének sikerült döntő győzelmet aratnia a bereszteczkói csatában. Hmelnickij bár még néhány győzelmet aratott, de aztán tatár szövetségeseivel megromlott a viszonya és az orosz cárt vonta be a háborúba.
{{clear}}
| |||