„Pákey Lajos” változatai közötti eltérés

'''Pákey Lajos''', gyakran '''Pákei''' helyesírással ([[Kolozsvár]], [[1853]]. [[március 1.]] – Kolozsvár, [[1921]]. [[március 22.]]): kolozsvári építész.

Apja, id. PékeiPákei Lajos, az Erdélyi Főkormányszék titkára, művelt és művészi hajlamokkal megáldott ember volt, aki rajzoktatót fogadott fia mellé. Tanulmányait a kolozsvári [[János Zsigmond Unitárius Kollégium|unitárius kollégium]]ban kezdte, ahol hatodik osztályos korában már ő tanította az alsóbb osztályokban a rajzot. Nevéhez fűződik a kollégium zeneegyletének megalapítása is. 1872-től a budapesti [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Műegyetemen]] műépítészetet tanult, majd 1873-ban Münchenben folytatta. 1876 végén a bécsi Képzőművészeti Akadémiára ment, ahol a dán [[Theophil Hansen]] tanítványa lett. Hansen irodájában gyakornokként részt vett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében. [[1880]]-ban szülővárosa meghívta a város főépítészének, ahol élete végéig dolgozott. Első nagyobb műve a városi közvágóhíd volt. Később a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola és az I. Ferenc József Iparmúzeum (ez intézmény megalkotása is az ő nevéhez fűződik) igazgatója is volt. Ebben az időszakban hézagpótló munkaként ő maga írt az iskola számára ''Építéstan'', ''Építési alaktan'' és ''Építési anyagismeret'' címmel tankönyveket. Főépítészként ő irányította Kolozsvár századvégi építészetét. Több tucat középület, templom és családi villa mellett, számos síremléket, illetve emlékművet tervezett. A kolozsvári [[Mátyás király emlékmű (Kolozsvár)|Mátyás szobor]] talapzatának munkálatai nyomán [[Ferenc József-rend|Ferenc József Lovagrend Keresztje]] kitüntetést kapott.

Sem tanárként, sem építészként nem keresett új utakat, hanem a kiforrott eredmények szép és hasznos alkalmazását tekintette hivatásának. Élete végén elkezdte összegyűjteni Kolozsvár építészeti emlékeit: rajzokat készített a város bástyáiról és falairól, dea eztközépkori részbenés barokk templomokról, reneszánsz lakóházakról, kapudíszekről és zárakról. Noha munkáját az [[I. világháború]], részbenés az azt követő román megszállás alatt is folytatta, időskori [[érelmeszesedés]]e miatt nem sikerült befejeznie. Rajzai az Unitárius Püspökség levéltárába, illetve az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának tulajdonába kerültek. A gyűjtemény egy része megjelent az Erdélyi Múzeumban (1944). 1983-84-ben az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma tárlatot rendezett Székesfehérváron ezekből a rajzokból.

* Középületek: [[János Zsigmond Unitárius Kollégium|Unitárius kollégium]], Kolozsvár; Unitárius Főgimnázium, [[Székelyudvarhely]]; Iparmúzeum, Kolozsvár (ma a Műegyetem épülete); Kereskedelmi Akadémia, Kolozsvár; [[New York kávéház (Kolozsvár)|New York-szálloda]], Kolozsvár; [[Sétatér (Kolozsvár)|sétatéri]] Kioszkkioszk és Korcsolyapavilonkorcsolyapavilon; Közkórházközkórház, [[Bánffyhunyad]]; Közkórházközkórház, [[Mócs]]

==ForrásForrások==

* [[Kelemen Lajos]]: Pákei Lajos, in: ''Művészettörténeti tanulmányok,. II. kötet, Kriterion,.'' Bukarest,: Kriterion. 1982

[[Kategória:Magyar építészek|Pakey]]

[[Kategória:Kolozsváriak|Pakey]]