„A bűvös szekrény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''''A bűvös szekrény''''' [[Farkas Ferenc (zeneszerző)|Farkas Ferenc]] a [[Magyar Állami Operaház]]ban [[1942]]. [[április 22.|április 22]]-én bemutatott két felvonásos mese[[opera (színmű)|operája]], amely az [[EzeregyAz éjszakaEzeregyéjszaka meséi|Ezeregyéjszaka]] egyik történetét dolgozza fel.
 
==Az opera története==
 
Farkas Ferencet már akkor érdekelte a ''Bűvös szekrény'' [[mese|meséje]], amikor még csak a Zeneakadémia hallgatója volt. Tetszett neki a történet játékos humora és a karakterek változatossága. Ezenkívül felismerte, hogy a cselekmény kínálja a zene számára azt a fajta formai megoldást, hogy az I. felvonás az [[expozíció]] szerepét betöltve olyan karakterizáló jellemeket vonultasson fel, amelyek a II. felvonásban maguktól érthetően térhetnek vissza, fonódhatnak össze a szekrénybe zárt szerencsétlenek szólamában. A bemutató előadás végül 1942. április 22-én zajlott le a Magyar Állami Operaházban és azóta több felújítást is megért, de az utóbbi évtizedekben eltűnt a színpadokról. 1943-ban az opera színre került [[Kolozsvár]]ott valamint a [[Németország|németországi]] [[Erfurt]]ban és [[Gera|Gerában]] is, 1952-ben pedig [[Plauen]]ben mutatták be.
 
8 ⟶ 7 sor:
 
==Az opera szereplői és helyszínei==
 
{| class="wikitable"
!'''Szereplő'''
47 ⟶ 45 sor:
 
==Az opera cselekménye==
 
===I. felvonás===
 
A zenekari bevezető után a három odaliszk lép színre, akik minden jelenet előtt megjelenek és konferálják az eseményeket. Ezúttal röviden elmondják az előtörténetet: Zulejka férje összeakaszkodott a város egyik elöljárójával, aki Hasszánt végül bebörtönöztette. Hogy a szökés eszébe se jusson, még egy ágyúgolyóval is megnehezítették a szerencsétlen lábát. Zulejka pedig hiába várta haza férjét, így hát felkerekedett, hogy felkeresse a kádit.
 
56 ⟶ 52 sor:
Az odaliszkok elmondják: Zulejka úgy gondolta jobb, ha több vasat tart a tűzbe ezért, nem árt, ha a kádi mellett felkeresi a Vezírt is, hiszen mégiscsak ő minden hatalom parancsnoka a városban.
 
'''2. kép:''' A Vezír készségesen végig hallgatja a szép asszonyszépasszony siralmát, és mivel ő is férfi, hát ő is nagyon szívesen segít. Zulejka ravaszul előadja, hogy neki semmije sincs, amivel egy ekkora úr szolgálatait megtudná hálálni, ezért felteszi a kérdést: milyen fizetséggel szolgálhatna egy szegény asszony egy ekkora hatalmasságnak? A Vezír persze ugyanazt kéri, mint a kádi és persze ő is szeretne mindjárt túlesni a dolgon. De Zulejka az ő esetében is kitér az azonnali fizetség elől és még egy légyottot beszél meg kora estére.
 
Az odaliszkok jönnek és elmondják, hogy Zulejka még ezzel sem érte be. Kitalálta, hogy felkeresi a muftit is, aki a mohamedánok legfőbb lelkipásztora.
64 ⟶ 60 sor:
Az odaliszkok izgatottan szaladnak a színpadra: vajon mi fog kikerekedni ebből a furcsa históriából?
 
'''4. kép:''' Zulejka ezúttal az asztalos mestertasztalosmestert keresi fel, hogy egy akkora szekrényszekrényt rendeljen tőle, amelyben négy felnőtt férfitférfi is beleférneelférne. Az asztalos nem akarja elvállalni a munkát: vásárra készül és a sok a dolga, nincs neki erre ideje. De mikor Zulejka elmondja, hogy a fizetség ő maga lenne, a mester mindjárt beleegyezik a dologba: a szekrény még aznap délután kész lesz. Ekkor a szép asszonyszépasszony megkéri, hogy a bútor három reteszét toldja meg egy negyedikkel is.
 
===II. felvonás===
Zulejka epekedő [[monológ]]ja után az asztalos legényekasztaloslegények meghozzák a szekrényt négy retesszel és a reteszek ajtajában négy kulccsal. A legények után rögtön színre lép a kádi. Hozza a Hasszán szabadságát jelentő papírost, lepecsételi és ezzel el is végezte a dolgát. Most a szép asszonyonszépasszonyon a sor, ekkor azonban kopogás hallatszik. Zulejka elsápad: biztosan a sógora, aki olyan dühös ember, hogy ha meglátja itt a kádit, akkor nem fog jót állnijótállni magáért. Ezért a kádit gyorsan bebújtatja a szekrénybe.
 
Zulejka epekedő [[monológ]]ja után az asztalos legények meghozzák a szekrényt négy retesszel és a reteszek ajtajában négy kulccsal. A legények után rögtön színre lép a kádi. Hozza a Hasszán szabadságát jelentő papírost, lepecsételi és ezzel el is végezte a dolgát. Most a szép asszonyon a sor, ekkor azonban kopogás hallatszik. Zulejka elsápad: biztosan a sógora, aki olyan dühös ember, hogy ha meglátja itt a kádit, akkor nem fog jót állni magáért. Ezért a kádit gyorsan bebújtatja a szekrénybe.
 
Persze nem a dühös sógor jött, hanem a mufti és a fővezír. A két vén ember gyanakodva méregetni egymást és dühösek vendéglátójukra is: milyen dolog már egyszerre két udvarlót meghívni? Vagy talán végig a bolondját járatta velük?
77 ⟶ 72 sor:
 
==Az opera zenéje==
 
Farkas zenéje az 1930-as évek formavilágát tükrözi, könnyen befogadható, egyértelműen az [[újklasszicizmus]] szellemében fogant. A téma újszerű, mert nem akar semmilyen programot vagy ideológiát kifejezi vele a szerző páros, hanem a szórakoztatás, az élvezhetőséget tekintik az első rangú feladatuknak. Nem népies hangvételű: az olasz neoklasszicizmus hangján szól.
 
87 ⟶ 81 sor:
 
==CD kiadás==
 
'''Zulejka'''-László Margit, '''Hasszán'''-Batha Alfonz, '''Kádi'''- [[Dene József]], '''Vezír'''-[[Radnai György]], '''Mufti'''- [[Gregor József]], '''Asztalosmester'''-[[Réti József]], '''Első odaliszk'''-Déry Gabriella, '''Második odaliszk'''-Sándor Judit, '''Harmadik odaliszk'''- Barlay Zsuzsa, '''Első szolga'''-Tőkés Albert, '''Második szolga'''- Michels János; '''Közreműködik:''' a [[Magyar Rádió]] és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara; '''vezényel:''' Vaszy Viktor; '''felvétel helye és ideje:''' Magyar Rádió stúdiója 1975; kiadás éve: 2005 [[Hungaroton]] 2 CD HCD32419-20
 
==Külső hivatkozások==
 
*[http://www.tarjangz.eu/libretto/szovegek/buvszekreny.txt Az opera szövegkönyve]
 
==Felhasznált irodalom==
 
*Till Géza: ''Opera'', Zeneműkiadó, Bp., 1973, 194-196.o
*Gál György Sándor: ''Új operakalauz II.'', Zeneműkiadó, Bp., 1978, 1183-1188. o.