„Odüsszeusz hazatérése” változatai közötti eltérés

{{Monteverdi operái}}

 

==Az opera története és szövegkönyve==

Az ''Odüsszeusz hazatérése'' már nem egy zárt, arisztokratikus közönségnek készült kamaradarab, mint az [[L'Orfeo|Orfeó]] volt, hanem egy, az első nyilvános operaházban [[Velence|Velencében]] bemutatott opera. Az idős mester célja nem egy reprezentatív udvari előadás megvalósítása, hanem egy népi szórakoztató darab megalkotása volt.

 

 

==Az opera szereplői és helyszínei==

!'''Szereplő'''

!'''Hangfekvés'''

**'''I. felvonás:''' 1. kép: Odüsszeusz palotája; 2. kép: Ithakai partjai; 3. kép: Odüsszeusz palotája; 4. kép: Erdő a palota közelében

**'''II. felvonás:''' 1. kép: Odüsszeusz palotája; 2. kép: A palota közelében; 3. kép: a királyi palota; 4. kép: Az istenek világa

 

==Az opera cselekménye==

===Prológus===

Az Idő, a Szerencse és a Szerelem erejével dicsekszik: ők hárman mind erősebbek az embernél. Az Idő elmulasztja a halandó ember számára kiszabott éveket. A Szerencse eldönti: jó vagy bal sors fog-e várni az emberre. A Szerelem mindkettőn túl tesz, hiszen ő a halhatatlan isteneket is a hatalma alatt tartja.

 

 

===I. felvonás===

'''1.kép:''' Pénelopé immár 20 éve várja haza férjét, akit rajta kívül már mindenki halottnak gondol. Hírmondók jelenek meg, akik látni vélték Odüsszeusz hajójának pusztulását. Sokan a pletykára alapozva gondolják úgy: ithakai hős királya már nincs az élők között. Pénelopé azonban rendíthetetlenül hisz benne, hogy férje még él. Minden kísértésnek ellenáll: a kérők szavainak, a fenyegetéseknek, a mendemondáknak. Drámai [[monológ]]ban tesz hitet amellett, hogy Odüsszeusz egyszer még visszatér. Ezután Melantho és Eurümakhosz énekeli el komikus szerelemi kettősét.

[[Fájl:PallasGiustiniani.jpg|thumb|upright|left|90 px|Pallasz Athéné szobra.]]

 

===II. felvonás===

'''1. kép:''' A királyi palotában vígan mulatoznak a kérők. Antinoosz, Aminomosz és Peiszandrosz körül zsongják Pénelopét és unszolják: válasszon férjet közülük. A királynő válasza: nem akar szeretni. A jelentet a kondás szakítja félbe, aki bejelenti, hogy Télemakhosz hazatért. Jó híreket hozott Spártából: azt mondták neki, hogy Odüsszeusz él és útban van hazája felé.

 

 

'''Megjegyzés:''' Az opera eredetileg öt felvonásra tagolódik, de a Magyar Állami Operaházban a két felvonásossá összevont változatott játszották, ezért a magyar operaismertetők kivétel nélkül két felvonásban ismertetik az opera cselekményét.

==Az opera színpadra állításának nehézségei==

A darab színpadra állítása számos nehézséget vet fel, ugyanis az 1881-ben megtalált kézirat csupán az énekszólamokat, a basszust, valamint az ötszólamú zeneközjátékot tartalmazza minden féle hangszerelési utasítás nélkül. Ezenkívül még, a már 1881 előtt ismert librettó öt felvonásos, addig a zenei anyag csak három. Feltételezhető tehát, hogy a zene csak töredékes formában maradt ránk. Ennek következtében minden előadása az eredeti hangzáskép hiteles megszólaltatásának kísérlete. Mióta külföldön olyan nagy [[reneszánsz]]ukat élik a korai, XVII-XVIII. századi [[barokk]] operák, szakemberek tömkelege foglalkozik a régi zenés színpadi művek általuk hitelesnek tartott rekonstrukciójával.

 

 

==Az opera zenéje==

A megváltozott közönségnek tudható be, hogy az operában kevesebb az udvari, de annál több a kalandos, szórakoztató elem. A komikus vegyül a [[tragikum|tragikussal]], a [[mitológia]]i szereplőket félig történelmi, emberibb alakok váltották fel. A közönséggel egyfajta „adok-veszek” kapcsolatot alakított ki Monteverdi: a közösség problémáit és érzelmeit próbálta meg érzékeltetni. Az ''Orfeohoz'' képest hatalmas díszlet tömegeket vonultatott fel és a díszlettervezők eszköztárát is óriásira tágította. Az ''Odüsszeusz hazatérése'' már híven tükrözi a barokkra oly jellemző mozgalmasságot és látványosságot.

 

 

==Meghallgatható felvételek==

{{listen|filename=Penelope_-_Di_misera_regina.ogg|title=Penelopé ''Di misera regina'' kezdetű áriája az I. felvonásból |pos=left|description=Live recording|format=[[Ogg]]}}

 

==Felhasznált irodalom==

*Till Géza: ''Opera'', Zeneműkiadó, Bp., 1981, 225-227. o.

*Gerhard Dietel: ''Zenetörténet évszámokban I. A 2. századtól 1800-ig'', Springer, Bp., 1996, 282. o.

[[pt:Il ritorno d'Ulisse in patria]]

[[sv:Odysseus återkomst]]