„Odüsszeusz hazatérése” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
{{Monteverdi operái}}
Az '''''Odüsszeusz hazatérése''''' [[Claudio Monteverdi]] [[1640]]-ben bemutatott [[opera (színmű)|operája]]. Az [[1624]]-es ''Tankréd és Klorinda párviadala'' után az első zenés [[dráma]]i mű, ami a szerzőtől fennmaradt. A köztes időszakban Monteverdi számos művet komponált, de ezek elvesztek, sok esetben még a darabok címe sem ismert.
 
==Az opera története és szövegkönyve==
 
Az ''Odüsszeusz hazatérése'' már nem egy zárt, arisztokratikus közönségnek készült kamaradarab, mint az [[L'Orfeo|Orfeó]] volt, hanem egy, az első nyilvános operaházban [[Velence|Velencében]] bemutatott opera. Az idős mester célja nem egy reprezentatív udvari előadás megvalósítása, hanem egy népi szórakoztató darab megalkotása volt.
 
 
==Az opera szereplői és helyszínei==
{| class="wikitable"
 
{| class="wikitable"
!'''Szereplő'''
!'''Hangfekvés'''
**'''I. felvonás:''' 1. kép: Odüsszeusz palotája; 2. kép: Ithakai partjai; 3. kép: Odüsszeusz palotája; 4. kép: Erdő a palota közelében
**'''II. felvonás:''' 1. kép: Odüsszeusz palotája; 2. kép: A palota közelében; 3. kép: a királyi palota; 4. kép: Az istenek világa
*':''Játékidő:''' 1. óra 37 perc''
 
==Az opera cselekménye==
 
===Prológus===
 
Az Idő, a Szerencse és a Szerelem erejével dicsekszik: ők hárman mind erősebbek az embernél. Az Idő elmulasztja a halandó ember számára kiszabott éveket. A Szerencse eldönti: jó vagy bal sors fog-e várni az emberre. A Szerelem mindkettőn túl tesz, hiszen ő a halhatatlan isteneket is a hatalma alatt tartja.
 
 
===I. felvonás===
 
'''1.kép:''' Pénelopé immár 20 éve várja haza férjét, akit rajta kívül már mindenki halottnak gondol. Hírmondók jelenek meg, akik látni vélték Odüsszeusz hajójának pusztulását. Sokan a pletykára alapozva gondolják úgy: ithakai hős királya már nincs az élők között. Pénelopé azonban rendíthetetlenül hisz benne, hogy férje még él. Minden kísértésnek ellenáll: a kérők szavainak, a fenyegetéseknek, a mendemondáknak. Drámai [[monológ]]ban tesz hitet amellett, hogy Odüsszeusz egyszer még visszatér. Ezután Melantho és Eurümakhosz énekeli el komikus szerelemi kettősét.
[[Fájl:PallasGiustiniani.jpg|thumb|upright|left|90 px|Pallasz Athéné szobra.]]
 
===II. felvonás===
 
'''1. kép:''' A királyi palotában vígan mulatoznak a kérők. Antinoosz, Aminomosz és Peiszandrosz körül zsongják Pénelopét és unszolják: válasszon férjet közülük. A királynő válasza: nem akar szeretni. A jelentet a kondás szakítja félbe, aki bejelenti, hogy Télemakhosz hazatért. Jó híreket hozott Spártából: azt mondták neki, hogy Odüsszeusz él és útban van hazája felé.
 
 
'''Megjegyzés:''' Az opera eredetileg öt felvonásra tagolódik, de a Magyar Állami Operaházban a két felvonásossá összevont változatott játszották, ezért a magyar operaismertetők kivétel nélkül két felvonásban ismertetik az opera cselekményét.
 
==Az opera színpadra állításának nehézségei==
 
A darab színpadra állítása számos nehézséget vet fel, ugyanis az 1881-ben megtalált kézirat csupán az énekszólamokat, a basszust, valamint az ötszólamú zeneközjátékot tartalmazza minden féle hangszerelési utasítás nélkül. Ezenkívül még, a már 1881 előtt ismert librettó öt felvonásos, addig a zenei anyag csak három. Feltételezhető tehát, hogy a zene csak töredékes formában maradt ránk. Ennek következtében minden előadása az eredeti hangzáskép hiteles megszólaltatásának kísérlete. Mióta külföldön olyan nagy [[reneszánsz]]ukat élik a korai, XVII-XVIII. századi [[barokk]] operák, szakemberek tömkelege foglalkozik a régi zenés színpadi művek általuk hitelesnek tartott rekonstrukciójával.
 
 
==Az opera zenéje==
 
A megváltozott közönségnek tudható be, hogy az operában kevesebb az udvari, de annál több a kalandos, szórakoztató elem. A komikus vegyül a [[tragikum|tragikussal]], a [[mitológia]]i szereplőket félig történelmi, emberibb alakok váltották fel. A közönséggel egyfajta „adok-veszek” kapcsolatot alakított ki Monteverdi: a közösség problémáit és érzelmeit próbálta meg érzékeltetni. Az ''Orfeohoz'' képest hatalmas díszlet tömegeket vonultatott fel és a díszlettervezők eszköztárát is óriásira tágította. Az ''Odüsszeusz hazatérése'' már híven tükrözi a barokkra oly jellemző mozgalmasságot és látványosságot.
 
 
==Meghallgatható felvételek==
 
{{listen|filename=Penelope_-_Di_misera_regina.ogg|title=Penelopé ''Di misera regina'' kezdetű áriája az I. felvonásból |pos=left|description=Live recording|format=[[Ogg]]}}
 
 
==Felhasznált irodalom==
* Gál György Sándor: ''Új Operakalauz'', Zeneműkiadó I., Bp., 1978, 27-31. o.
 
*Gál GyörgyC. Orselli – E. Rescigno – R. Caravaglia – R. Tadeschi – G. Lise – R. SándorCalletti: ''ÚjAz Operakalauzopera születése'', Zeneműkiadó I., Bp., 19781986., 27-3119. o.
*C. Orselli – E. Rescigno – R. Caravaglia – R. Tadeschi – G. Lise – R. Calletti: ''Az opera születése'', Zeneműkiadó, Bp., 1986., 19. o.
*Till Géza: ''Opera'', Zeneműkiadó, Bp., 1981, 225-227. o.
*Gerhard Dietel: ''Zenetörténet évszámokban I. A 2. századtól 1800-ig'', Springer, Bp., 1996, 282. o.
[[pt:Il ritorno d'Ulisse in patria]]
[[sv:Odysseus återkomst]]
''Dőlt szöveg''