„Cenk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: koordinátaparaméterek cseréje |
|||
49. sor:
Az orosz intervenciós hadsereg 1849-ben, a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|magyar felkelők]] feletti győzelem emlékére [[obeliszk|kőobeliszket]] emeltetett, rajta a sárkányt legyőző oroszlán vasból készült szobrával és az ''Austria cum Russia unita – Rebellio devicta'' felirattal. Ezt 1861-ben, 1869-ben vagy 1870-ben villámcsapás, [[George Bariţ]] emlékei szerint 1861-ben emberi kéz pusztította el. Helyére kilátóerkélyt építettek.
====„Árpád-szobor”====
A [[1896-os millenniumi ünnepségek|Millennium]] alkalmából a magyar kormány, [[Thaly Kálmán]] ötlete nyomán emlékoszlopot állított fel az ország négy „kapujában”. Ezek azt a célt voltak hivatottak szolgálni, „hogy valamint az ott lakó nemzetiségek, úgy az országba bejövő idegenek is lássák azokban a magyar állameszme kifejezését; lássák e feltünő helyen álló oszlopokról, hogy az ''magyar föld,'' melyre léptek; emlékeztessék azok a nemzetiségeket, hogy az ''magyar föld,'' melyen laknak, és valamennyi nemzetiségnek kijusson belőlük”.<ref>Thaly Kálmán: ''Az ezredévi országos hét emlékoszlop története.'' Pozsony, 1898, 10. o. Kiemelés az eredetiben.</ref> A Cenk csúcsára tervezett, 20,3 méter magas szobrot [[Jankovics Gyula]] faragta, és megegyezett azzal, amelyet [[Dévény]]ben állítottak fel. A koncepció szerint az oszlop tetején álló, három és fél méteres alak, aki baljával [[Magyarország címere|magyar címeres]] pajzsra támaszkodva, jobbjában kivont karddal nézett a [[Tömösi-szoros]] felé, nem [[Árpád]] volt, hanem egy névtelen [[Honfoglalás|honfoglaló]] vitéz, de a szobrot már a felavatását megelőző sajtóvitában „Árpád-szobornak” keresztelték el. Az elkészítés és a felállítás teljes költsége 22 585 forintra rúgott.
Az egyedüli helység volt, ahol a szobor felállítását tüntetések és más incidensek kísérték. Az avatás előtt két hónappal az egy malomban tárolt alkotást ismeretlenek megrongálták. 1896. október 18-án, a dévényivel egy napon avatták fel. A kőtömböt a [[Rakodó-negyed|Honterus-völgyből]] drótkötélpályán emelték a helyére. Az eseményen beszédet mondott [[Perczel Dezső]] belügyminiszter és németül [[Friedrich Müller (1828–1915)|Friedrich Müller]] [[nagyszeben]]i [[Erdélyi szászok|szász]] püspök is. A [[feketeszászok]] nem ellenezték a szobrot, sajtójukban úgy állították be a magyar millenniumi ünnepségeket, mint amelyek szelleme nem irányul a nemzeti kisebbségek ellen. A [[Zöldszászok|zöldszász]] és román lapok azonban felháborodással reagáltak a város fölé magasodó honfoglaló vitéz tervére, és mindvégig nem tértek napirendre felette. Az avatás napján a zöldszász érzelműek ablakukba szász zászlót tűztek, a románok pedig egy [[Román Ortodox Egyház|ortodox]] ünnep ürügyén román zászlókkal vonultak fel.
| |||