„Haibar-hágó” változatai közötti eltérés

Az [[árják]] népvándorlási hipotéziseik egyes változatai szerint az '''indo-árják''' a Khyber-hágón át jutottak [[India|Indiába]]. Az első írásos emlékek a hágón keresztül folyó inváziókról [[I. Dareiosz perzsa király|I.Dáriusz]] és [[Nagy Sándor]] hódításaival jelennek meg. Később a [[muzulmán]]ok jöttek innen át [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiába]]. A muzulmán invázió a [[Mogul Birodalom]] [[1526]]-bani létrejöttével érte el tetőpontját. A [[brittekbritek]] [[Afganisztán]]t támadták meg [[Britt India|Indiából]], és három [[háború]]t vívtak ellenük [[1839]]-[[1842|42]], [[1878]]-[[1880|80]], és [[1919]]-ben. [[George Molesworth]], az 1919. évi harci csapat tagja mondta: „A Khyber minden egyes köve vérben lett úsztatva”. [[Rudyard Kipling]] a hágót „a hegyeken keresztüli kardvágásnak” nevezte.

Stratégiai okokért a brittekbritek [[Vasút|vasutat]] építettek a hágón keresztül az [[I. világháború]] után. A Khyber-hágói Vasútvonal a [[Peshawar]] közeli [[Jamrud]]ból [[Landi Kotal]]-nál az afgán határig ment. [[1925]]-ben lett megnyitva.

A [[II. világháború]] alatt tankellenes akadályokat fektettek a völgyben, mivel a brittekbritek tartottak a [[németek]] India elleni támadásától. <ref>[http://www.lonelyplanet.com/pakistan/north-west-frontier-province/the-khyber-pass Introducing The Khyber Pass] ''(Lonely Planet)''</ref>

A hágó népszerű lett többezer [[nyugat-európa]]i és [[japánok|japán]] vándor számára akik a ''Hippi-úton'' mentek Indiába és [[Nepál]]ba. [[Kabul]]ban autóbuszt vagy kocsit béreltek. A pakisztáni határőrségnél az utasoknak tanácsolták, hogy ne menjenek messzire az úttól, mivel az államnak alig volt uralma a terület fölött. A vámvizsgálatok után nappal gyorsan áthajtottak a hágón. Az út mentén a brittekbritek által emelt emlékműveket lehetett látni, valamint katonai erődítményeket is.