„Mediáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A szócikket a családi mediácó fejezettel egészítettem ki (és a felhasznált irodalmak megjelölésével). |
|||
43. sor:
Valamennyi vállalkozó tudatában van annak, hogy ezek a problémák milyen gyorsan fajulhatnak komoly jogvitába. A konfliktusban hozott döntés felelősségét ezzel egy bíróra ruházzák át, és az ügyvédek igénybe vétele ráadásul gyakran megakadályozza a szembesülést a mélyben meghúzódó és a vitát ténylegesen kiváltó problémákkal.
Miután azonban csak a személyes célok teljesülése képes egy konfliktus tartós rendezésére, ezért egyre több vállalat veszi igénybe a gazdasági mediáció lehetőségét a viták megoldásához.
== Családi mediáció ==
A családi mediáció a szülők egymás közötti és gyermekeik közötti jövőbeni kapcsolatára figyel, és azon alapul, hogy a szülők tudják a legjobban, hogy a gyermekeiknek mire van szüksége. Kutatási tapasztalatok szerint a családi és válási mediációt a gyermek elhelyezésében, a kapcsolattartásban való megállapodásban, vagy lakóhely kijelölésében tartanak.
A párokat a válással kapcsolatos átmeneti élethelyzetben a zavarodottság, kudarc, bűntudat, düh és ambivalencia érzése árasztja el. Az érzelmi terhek megnehezítik a felnőttek döntéshozását a vagyon megosztásában és a gyermek elhelyezése kérdésében. Ha a felek nem tudnak megegyezni akkor a végső döntést a bíró hozza meg autoriter módon. A bírák és szakértők erősen túlterheltek, egyikük számára sincs speciális képzés és a tárgyalások „futószalaga” is megnehezíti az eljárást.
A felek ennek következtében úgy érzik, hogy személyes problémáikkal egyáltalán nem foglalkoztak, vagy nem megfelelően döntöttek, mert a nehezen érthető jogi kérdések uralták a tárgyalás témáját.
A családi mediáció ezen a ponton léphet be a bírósági eljárás kiegészítő elemeként, mint olyan folyamat, melynek során szerephez juthatnak a szorongások, félelmek, annak érdekében, hogy jobban érthetővé váljék a felek mögöttes érdeke, ellentétes látásmódja.
Különösen javasolt a mediáció a tönkrement, elrontott házasságok eseteiben, amikor már képtelenek segítség nélkül kommunikálni egymással, amikor már az indulatok és negatív érzelmek elhatalmasodtak.
A családi mediáció a viták, konfliktusok, az elrontott kapcsolatok rendezésének szelíd módja, és olyan helyzetet és feltételeket teremt a résztvevők számára, amelyekben képesek saját ügyeik megnyugtató megoldására; Tehermentesíti az igazságszolgáltatást és példát mutat a gyerekeknek abban, hogyan kell az élet nehéz helyzeteit kezelni, egymást tiszteletben tartani, de nem áldozattá válni.
== Telekommunikáció ==
53 ⟶ 61 sor:
{{lektor|2006 februárjából}}
== Felhasznált irodalom ==
Gyengéné dr. Nagy Márta: Mediálni vagy sem? In: Család Jog 2007 V.éfolyam 1.szám 12.o.
dr. Barinkai, dr. Bártfai, dr. Dósa, dr. Gulyás, dr. Herczog, dr. Horváth, dr. Kutacs, dr. Lovas, dr. Molnár: A mediáció; A közvetítői tevékenység (második, hatályosított, bővített kiadás) HVG-ORAC kiadó 2006.
== Külső hivatkozások ==
| |||