|
'''Dmitro Dmitrovics Szidor''' ([[ukrán ábécé|ukránul]]: ''Дмитро Дмитрович Сидор;'' [[Kislécfalva]], [[1955]]. [[március 29.]]) [[kárpátalja]]i közéleti személyiség, [[kárpátaljaukránok|ukrán]]i –[[ruszinok|ruszin]] [[ortodox]] lelkész. A [[Kárpátaljai Ruszin Szojm]] elnöke, a kárpátaljai ruszinok [[ruszofil]] irányzatának egyik vezető személyisége.
Kárpátalja [[Munkácsi járás]]ában, Kislécfalván ''(Lecovicja)'' született ortodox lelkész családjában. 1971-től 1976-ig az [[Ungvári Állami Egyetem]] fizika karán tanult. Ezt követően a munkácsi műszergyárban dolgozott. Közben tanult a [[Moszkvai Teológiai Akadémia|Moszkvai Teológiai Akadémián]] is, melyet 1982-ben végzett el. 1982–1900 között [[Perecseny]] ortodox templomában szolgált. 1990-ben [[Ungvár]]ra helyezték.
Aktív közéleti tevékenységet fejt ki. 1994-ben egyik fő szervezője volt az ungvári Cirill és Metód Társaságnak. Küldöttként részt vett a [[Budapest]]en 1997-ben megrendezett 4. Ruszin Világkongresszuson, majd fő szervezője volt az ungvári 5. Ruszin Világkongresszusnak.
Aktív közéleti tevékenységet fejt ki. 1994-ben egyik fő szervezője volt az ungvári Cirill és Metód Társaságnak. Küldöttként részt vett a [[Budapest]]en 1997-ben megrendezett 4. Ruszin Világkongresszuson, majd fő szervezője volt az ungvári 5. Ruszin Világkongresszusnak. A [[Szovjetunió]] szétesése óta a ruszinok a régen elnyomott kisebbségi jogaikat akarják visszaszerezni, hogy legalább önálló kisebbségnek és nem ukrán néprajzi csoportnak minősüljenek Ukrajnában, minthogy a szomszédos országokban mind elismerték őket mind kisebbséget, s legfeljebb az országon belül élvezhessenek autonómiát mint a [[krími tatárok|krími tatár]] kisebbség. Szidor az egyik vezetője a mozgalomnak, amely a [[narancsos forradalom]] zavaraiban újból szót emelt kisebbségi jogaik mellett. A Szojm arra készen állt, hogy kikiáltsa Kárpátalja függetlenségét. [[2010]]-ben az ukrán kormány a ruszinok kisebbségként való elismerését elutasította, Szidor ellen pedig korábban eljárás indult, ahol egyebek mellett [[szeparatizmus]]sal vádolták. A vádak azonban nem igazolódtak be, de [[2011]] elején az ukrán médiában és a szomszédos országok sajtóiban is nyilvánosságot kapott Szidor állítólagos kijelentése, mely szerint Kárpátalján felkelést kellene indítani, ha még a legelemibb jogokat nem biztosítja Kijev a számukra. Szidor aki az interneten értesült erről, tagadta, hogy ilyesmit állított volna. Elmondása szerint egyáltalán nem ostoba és ezt még a kárpátaljai magyarok is tudják. Véleménye szerint a SZBU, az ukrán belbiztonságiak találták ki ezt az egészet, hogy a külföldiek előtt is le lehessen jártani a ruszin autonómia mozgalmat.
Két lánya van, Anna és Marija.
==Források==
*Ivan Pop: Enciklopegyija Podkarpatszkoj Ruszi, Valerij Pagyak Magánkiadója, Ungvár, 2001, ISBN 966-7838-23-4, p.340.
* [http://www.erdon.ro/fegyveres-felkelesre-keszulnek-a-karpataljai-a-ruszinok/news-20110114-07273124 Fegyveres felkelésre készülnek a kárpátaljai ruszinok? (erdon.ro)]
{{portál|Kárpátalja|-}}
|
