„Pierre Corneille” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: link |
a link |
||
6. sor:
1606-ban született Rouenban egy jómódú tisztviselő család hatodik gyermekeként. Tanulmányait a [[jezsuiták]]nál kezdte, majd beiratkozott a jogi karra. Az [[egyetem]] elvégzése után apja vásárolt neki ügyvédi hivatalt. Ezt az állást huszonkét éven át töltötte be, miközben darabjaival már sikert sikerre halmozott a színházakban. Ha hihetünk Corneille életrajzíró unokaöccsének, akkor Pierre első drámáját egy vándorszínészekből álló társulat adta elő [[Párizs]]ban a szerző 19 éves korában.
1630 és 1637 között minden évben előállt egy-egy új [[vígjáték]]kal, [[tragikomédia|tragikomédiával]]. Ezek a darabok alapozták meg hírnevét. 1635-től kezdve [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu bíboros]] ajánlott fel neki évi 1500 font életjáradékot, amelyet utódja [[Jules Mazarin]] bíboros, majd végül [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] is fenntartott. Természetesen a napkirály is egy szép összeggel emelte meg a drámaíró fizetését. Richelieu meginvitálta
1637 fordulópont volt drámaíró életében. Ebben az évben került bemutatásra ''[[Cid (dráma)|Cid]]'' című tragédiája, amely minden addigi sikerét felülmúlta. A darab a közönség tetszése mellett kiváltotta a szakma ellenszenvét is. Rendkívül bonyodalmas esztétikai vita alakult ki a darab körül, amelyet maga Richelieu is megbotránkozással fogadott. A ''Cid'' [[London]]ban még ez évben megjelent angolul is.
14. sor:
Corneille azonban ahelyett, hogy a sikert kihasználva egymásután állt volna elő újabb darabokkal, éveket fáradozott azon, hogy megakadályozza egy, az ő tisztével párhuzamos ügyészség felállítását Rouenban. 1639-ben véres zavargások törtek ki a városban, amelynek leverésére a hatalom büntető különítményt küldött ki. Közben Corneille újra írni kezdett, de ekkor már olyan darabokat alkotott, amelyekkel végleg a közízlés, a hivatalos irodalmi irányzatok szolgálatába állt. Korábbi drámáinak többsége ugyanis kevert műfajú, amennyiben sok [[tragikum|tragikus]] és [[komikum|komikus]] elemeket is tartalmaztak egyszerre.
1640-ben készült el ''[[A Horatiusok]]'', amelyet [[Armand Jean du Plessis de Richelieu
A negyvenes években írta legegyenletesebb tragédiát (''Cinna'', ''Pompeius halála'', ''Rodogune''), de ekkor készítette el utolsó vígjátékát is ''Hazug'' címen. A ''Hazug'' a legjobb francia komédiának számít [[Molière]] fellépéséig. Aztán zűrzavaros időszakok jönnek : meghal [[XIII. Lajos francia király|XIII. Lajos]], az új király XIV. Lajos lett, aki ekkor még kiskorú, ezért ténylegesen nem kormányozhatott, hanem helyette Mazarin bíboros irányította az országot. A gyűlölt bíboros ellen egymásután törnek ki a lázadások, amelyek fronde néven kerültek be a történelem könyvekbe.
| |||