„Gyöngyösi János (politikus)” változatai közötti eltérés

Nincs szerkesztési összefoglaló
1944. [[december 17.|december 17-én]] beválasztották az alakuló [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be, majd pár nappal később, [[december 22.|december 22-én]] megalakult az ún. [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]], melynek [[Magyarország külügyminisztereinek listája|külügyminiszter]]e lett. A többi miniszterhez hasonlóan őt is a szovjet vezetők választották ki [[Moszkva|Moszkvában]]. A választás azért eshetett rá, mert jó benyomást tett a szovjet katonai hatóságokra, amelyekkel együttműködött. Jelentéseik alapján Moszkvában azt tudták róla, hogy a kisgazdapárt ''„balszárnyához tartozik”'', és ''„híve a Szovjetunióval való szoros együttműködésnek”''. Gyöngyösi ennek szellemében kedte működését.
 
Ahogy egyre inkább rádöbbent a szovjet politika kétkulacsosságára és valódi szándékaira, [[1945]] második felétől kezdve a nyugati hatalmak felé is tájékozódni próbált és egyre inkább támaszkodott a [[Külügyminisztérium]] nyugatbarát főtisztviselőire és diplomatáira. A munkáspártok emiatt gyakran támadták és többször felmerült a lemondása, lemondatása is. Mivel ez nem történt meg, [[1946]] augusztusától októberéig ő irányította a párizsi magyar békedelegáció munkáját. [[1947]]. [[február 10.|február 10-én]] a [[párizsi békeszerződések]]et is ő írta alá. Eltávolítására [[Nagy Ferenc (miniszterelnök)|Nagy Ferenc]] lemondásra és emigrációba kényszerítése után, 1947. [[május 31.|május 31-én]] került sor. A nemzetközi [[diplomácia]] útvesztőiben többször eltévedt és csalódott, ám mindvégig jó szándékú és [[Magyarország]] érdekeit szolgáló Gyöngyösi nem ragaszkodott posztjához. Sértődés nélkül és talán megkönnyebbülten vonult vissza a második vonalba. 1947. [[augusztus 12.|augusztus 12-étől]] [[1951]]. [[október 29.|október 29-én]] bekövetkezett haláláig a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett. [[1948]]-ban [[Kossuth-érdemrend]]del (második osztály) tüntették ki.
 
A kommunista fordulat után sem hagyott fel a politizálással, noha a [[Dinnyés-kormány]]ból épp a kommunisták politikájával szembeni fenntartásai miatt maradt ki. Az [[1949-es választások]]on a [[Magyar Függetlenségi Népfront]] Szolnok megyei listájáról jutott a parlamentbe, melynek haláláig képviselője maradt.
* 1947. [[augusztus 12.|augusztus 12]]-[[1951]]. [[október 29.]] között a ''Pénzintézeti Központ'' elnöke
* 1947 [[szeptember]]étől az FKgP országos főtitkára;
 
==Forrás==
*[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach_1947-49/1947_ngy_a_t141.htm Életrajza] az Országgyűlési Almanach 1947-1949-ben, Budapest, 2005, ISBN 963 03 3856 4