„Magdeburg ostroma (1630–1631)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A "Magdeburgi véres biblia": helyeshibajav. |
|||
28. sor:
==Az ostrom==
Az [[Ostrom|ostrom]] 1630. Júliusában kezdődött el és bár többszörös túlerőben voltak, az erős vár és a védők kitartó hősiessége miatt nem sikerült bevenniük a várat. De világossá vált a védők számára, örökké nem tarthatják magukat. A város vezetői béketárgyalásokat akartak kezdeményezni, de Falkenberg ezredes arra biztatta őket, hogy hamarosan megjön [[II. Gusztáv Adolf svéd király]] felmentő csapatai. De a felmentő csapat nem ért időben Magdeburg-be. 1631. Május 30-án a protestánsok végső általános rohamot indítottak a vár ellen és az nem tudta megvédeni magát. Bár a helyzet reménytelen volt a katonák a lakossággal karöltve bátran védekeztek, mindent bevetettek, de minden hiába való volt. A város elesett. A zsoldosok mindent elvettek, elvittek pénzt, marhát, lovat, még túszokat is szettek. A város lakói halálra voltak ítélve, mert hevesen védekeztek, sokakat legyilkoltak, felakasztottak. A várost pedig felégették, alig 130 ház élte túl a pusztulást. A város szinte minden lakosa meghalt, kivéve akik a templomban kerestek menedéket és néhány szerencsés embert. A város lakosaiból végül 5000, többségében nők maradtak életben.
==A
A mészárlás közepette történtek csodák is. Egy Krammler nevű protestáns lelkészt egy kisebb kápolnában találták meg a zsoldosok, aki éppen imádkozott. A zsoldosok kardot rántottak, Krammler pedig a bibliával védekezett, ami felfogta a kardok által történt ütéseket.
==Az ostrom következményei==
Magdeburg elfoglalása, kifosztása és elpusztítása miatt az egész protestáns világ forrongott. A Protestáns erők így nem gyengébbek, hanem erősebbek lettek attól a dühtől, amit Magdeburgban a katolikus zsoldosok tettek.
|