„Mezőbánd” változatai közötti eltérés

Határában bronzkori emlékek kerültek elő. Rózsásfalván római pénzeket és római telep maradványait találták. A mezőbándi temető [[avarok|avar]] részéből került elő az a lepénysütő tál, amelyet a történészek a [[szlávok]] első biztosan keltezhető erdélyi nyomának tartanak, keletkezését 600–630 közé teszik.<ref>{{CitLib | tit = Erdély története I | subtit = A kezdetektől 1606-ig | loc = Budapest | red = Akadémiai | ass = Szerk. Makkai László és Mócsy András | ann = 1988 | isbn = 963 05 4844 4 | pag = 178}}</ref>

[[1332]]-ben ''Band'' néven említik először. A középkorban tiszta [[székely]] falu, némelyek szerint ez volt Cigla mezeje a székelyek ősi letelepedési helye, ahová a hunok maradékai húzódtak vissza. A faluba a [[16. század|16]] – [[17. század]]ban beolvadt falvak: Székelygerebenes, Adósfalva, Súgófalva, Kistelek, Csükmöd, Rózsásfalva és Egerháza. Az Omlás déli csúcsán a középkorban vár állott. A 17. században több nemesi udvarházat említenek itt, köztük [[I. Rákóczi György]] özvegyének, [[Lorántffy Zsuzsanna|Lorántffy Zsuzsannának]] udvarházát. [[1857]]-ben a falu majdnem teljesen leégett. [[1859]]-óta rendszeres hetivásárai vannak.