Főmenü megnyitása

Mezőbánd (románul Band, németül Bandorf) falu Romániában Maros megyében, Mezőbánd község központja. A székely Mezőség központja, egykor járási székhelye.

Mezőbánd (Band)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang községközpont
Irányítószám 547065
SIRUTA-kód 115398
Népesség
Népesség3950 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1576 (2011)[2]
Népsűrűség39,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság358 m
Terület99,51 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mezőbánd (Románia)
Mezőbánd
Mezőbánd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 35′, k. h. 24° 23′Koordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 24° 23′
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőbánd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Mezőbánd nagyközség az egykori Maros-Torda vármegye mezőbándi járásának székhelye, legnagyobb községe. A régi Marosszék mezőségi részében a Komlódtól Radnótig húzódó völgyben, a Komlód vagy Kapuspatak bal partján fekszik, Marosvásárhelytől 24 kilométer távolságra, Mezőpanit, Mezősámsond, Mezőgerebenes, Mezőmadaras és Kisikland községek határai között. Tengerszint feletti magassága 332 m.

TörténeteSzerkesztés

Határában bronzkori emlékek kerültek elő. Rózsásfalván római pénzeket és római telep maradványait találták. A mezőbándi temető avar részéből került elő az a lepénysütő tál, amelyet a történészek a szlávok első biztosan keltezhető erdélyi nyomának tartanak, keletkezését 600–630 közé teszik.[3]

1332-ben Band néven említik először. A középkorban tiszta székely falu, némelyek szerint ez volt Cigla mezeje a székelyek ősi letelepedési helye, ahová a hunok maradékai húzódtak vissza. A faluba a 1617. században beolvadt falvak: Székelygerebenes, Adósfalva, Súgófalva, Kistelek, Csükmöd, Rózsásfalva és Egerháza. Az Omlás déli csúcsán a középkorban vár állott. A 17. században több nemesi udvarházat említenek itt, köztük I. Rákóczi György özvegyének, Lorántffy Zsuzsannának udvarházát. 1857-ben a falu majdnem teljesen leégett. 1859-óta rendszeres hetivásárai vannak. 1910-ben 3525 lakosából 1845 magyar, 1230 román anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 3441 lakosából 1993 magyar, 790 cigány és 717 román volt.

LátnivalókSzerkesztés

  • Református temploma 1885-ben épült a régi, 1884-ben lebontott templom helyett. Tornya 1888-ra készült el.
  • A régi református templom helyére épült 1905-ben a görögkatolikus templom.
  • Római katolikus temploma 1896-ban épült, míg ortodox temploma 1787-ből való.
  • Határában található a 2 km hosszú Bándi-tó.

Híres emberekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  3. Erdély története I: A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László és Mócsy András. Budapest: Akadémiai. 1988. 178. o. ISBN 963 05 4884 4  

Külső hivatkozásokSzerkesztés