Mezősámsond
Mezősámsond (románul Șincai) falu Romániában Maros megyében, Mezősámsond község központja.
| Mezősámsond (Șincai) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Mezősámsond |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547595 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 119812 |
| Népesség | |
| Népesség | 1062 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 513 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 31,41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 33,81 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′, k. h. 24° 23′46.650000°N 24.383333°EKoordináták: é. sz. 46° 39′, k. h. 24° 23′46.650000°N 24.383333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezősámsond témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésA falu Marosvásárhelytől 18 km-re északnyugatra a Komlód völgyének nyugati oldalán a Sámsondi-patak mentén fekszik.
Története
szerkesztés1332-ben említik először Sancsund (Samsund) néven. Ekkor már egyháza is volt, melynek papja Ábrahám. 1334-ben Samsond, 1335-ben Samsud néven írták, 1470-ben Samsond néven említett település magyar jobbágysággal.
1552 után katolikus lakói reformátusok lettek. 1614-ben 28 családfőt számoltak itt össze, Mai római katolikus templomát 1773-ban építették Nepomuki Szent János tiszteletére. Anyakönyvet 1766-tól vezetnek.
1910-ben 2086 lakosából 1167 román, 909 magyar és 10 német volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 1142 lakosából 628 magyar, 432 román és 82 cigány volt.
Látnivalói
szerkesztés- Református temploma 1845-ben, római katolikus temploma 1760-ban épült.Ortodox temploma is van, a görögkatolikusoknak pedig monostoruk volt a Monatesria nevű helyen.
- A hagyomány szerint a falu feletti Pogányvár nevű bozótos hegytetőn egykor vár állott, melynek azonban nyoma sincs.
- A település szomszédságában levő Rhédey-Bethlen-kastélyt 1777 és 1779 között Rhédey Mihály építtette barokk stílusban. Később a kastély árverezés útján a Bethlen család birtokába került. Itt nevelkedett Bethlen István (1874–1946) miniszterelnök, aki – bár Gernyeszegen született – ezt a falut tartotta szülőföldjének. A kastélyt 1953-ban lerombolták, helyén kultúrotthont emeltek, s mára csak az emléke maradt meg.[2]
- Mocsár nevű határrészén ásványvizek törnek fel és sósvizű forrása is van. Határában metángázt találtak.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1754-ben Gheorghe Șincai történész, nyelvész; mellszobra a római katolikus templom mögötti közterületen áll.
- Itt élt Bethlen István magyar miniszterelnök.
- Itt született 1912. augusztus 7-én Hargitai Zoltán botanikus, tanár.
.svg){kind=small}
