Wikipédia

„Chyzer Kornél” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
bártfa kat
pontosabb fog.
44. sor:
'''Chyzer Kornél''', ([[Bártfa]], [[1836]]. [[január 4.]] - [[Budapest]], [[1909]]. [[szeptember 21.]]) orvos, balneológus, zoológus, miniszteri osztálytanácsos, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja, a magyar közegészségügy egyik úttörője.
 
Szerteágazó munkásságot folytatott, hiszen foglalkozott [[filoxéria|filoxérakutatással]], [[rovarok|rovartannal]], a [[Magyarország halfajainak listája|magyarországi édesvízi halakkal]], azonban a [[balneológia]]i és népegészségügyi tárgyú munkái a legjelentősebbek.
 
== Életpályája ==
Az orvosi egyetemet 1857-ben Pesten kitűnő eredménnyel végezte el. 1858-ban állami [[ösztöndíj]]jal Bécsbe[[Bécs]]be küldték, hogy az élettanban és az állattanban magát kiképezze magát. 1860-ban a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] állattani osztályán őrsegéd lett, ugyanakkor a pesti Városi Főreáltanoda helyettes természetrajz tanáraként is működöttdolgozott. 1861-ben Bártfa városi és fürdő-főorvosául választotta meg, e minőségben 1869-ig működött. Ekkor [[Zemplén vármegye]] tiszti főorvosa lett és [[Sátoraljaújhely]]re költözött.<ref name="MNL">{{MNL|5|366}}</ref><ref name="úttörő">{{cite web
|url=http://www.akademiai.com/content/k12871482825306m/ |title=A magyar közegészségügy úttörői. Chyzer Kornél (1836–1909) |publisher=Akadémiai Kiadó |accessdate=2010-10-02 }}</ref>
 
A kormány [[miniszteri biztos]]aként érdemeket szerzett az 1872-73. évi [[Zemplén vármegye]]i [[kolera]]-járvány leküzdésében. Az 1874-ben gróf [[Szapáry Gyula]] belügyminiszter elnöklete alatt e tárgyban összeült tanácskozás őt bízta meg a koleráról szóló népszerű utasítás megírásával. [[1892]]. év végén a belügyi magyar királyi minisztériumba a közegészségügy vezetésével megbízott miniszteri osztálytanácsosnak nevezték ki, mely állásában halálig sokat tett a hazai közegészségügy fejlesztése terén.<ref name="MNL"/><ref name="úttörő"/>
 
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] már 25 éves korában levelező tagjául választotta; rendkívüli tagja lett a közegészségi tanácsnak is, mindjárt annak megalakításakor. Jelentős része volt Chyzernek a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek újjászervezésében is, s az üléseknek egy alkalommal titkára, majd alelnöke is volt. A hazai fürdők ismertetése, népszerűsítése körül régi időtől fogva mindig buzgón munkálkodott. Az 1885. évi országos kiállítás egészségügyi bizottsága őt bízta meg a hazai fürdők ismertetésével. Az ugyanez alkalommal rendezett országos orvosi kongresszus őt bízta meg, hogy referáló előadást tartson a közegészségügyi szolgálatról a községekben. Előadásában kimutatta a [[körorvos]]i intézménynek az 1876. évi törvény alapján való teljes tarthatatlanságát.<ref name="MNL"/><ref name="úttörő"/>
 
1868-ban dr. [[Orzovenszky Károly]] és dr. [[Felletár Emil]] társaságában [[Fürdői Lapok]] cím alatt [[balneológia]]i folyóiratot indított, egyúttal részt vett az [[Országos Balneologiai Egyesület]] megalapításában. Utazásairól, amelyek [[Spanyolország]]ot kivéve [[Európa]] minden országára kiterjedtek, beszámolt, kivéve a keletit, melyet az agg [[Szemere Miklós]] társaságában tett meg. Az Északon, Nyugaton és az Útirajzok a berlini higiéniai kiállításról és több külföldi fürdőből sok érdekes néprajzi adatot tartalmaznak. Emberbaráti működésének volt köszönhető az általa alakított [[Zemplén vármegye]]i orvos-gyógyszerészi segélyező egyesület.<ref name="MNL"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Chyzer_Kornél”