„Elektromos mező” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átírtam és kibővítettem a szöveget, amennyire nekem kell. Egyelőre végeztem vele. Ha egy hozzáértő járőr elfogadja, és biztat, akkor lehet, hogy folytatom.
63. sor:
:<math>
\mathbf{E} = -\nabla \Phi
</math>,
 
ahol
:<math>\Phi(x, y, z)</math> az a [[skalár mező]], mely az elektromos potenciált leírja. (Egy dimenzióban a gradiens egy függvény érintőjének[[érintő]]jének meredekségét[[meredekség]]ét jelenti, melyet az adott pontban vett [[derivált]] ad meg.)
 
A fenti egyenlet tükrében viágos, hogy a térerősség esetében érvényes szuperpozíciós elv a potenciálra is érvényes, csak itt [[skalár]]okat adunk össze vektorok helyett.
Bizonyos esetekben jelentősége lehet az [[elektromos térgradiens]]nek is (pl. [[Mössbauer-spektroszkópia]]). Ez a [[tenzor]]mennyiség az elektromos potenciál (térkoordináták szerint vett) második parciális deriváltjaiból számítható. (A térerősség koordinátái az első deriváltakból adódnak.)
 
Bizonyos esetekben jelentősége lehet az [[elektromos térgradiens]]nek (ETG) is (pl. [[Mössbauer-spektroszkópia]]). Ez a [[tenzor]]mennyiség az elektromos potenciál (térkoordináták szerint vett) második [[parciális deriváltjaibólderivált]]jaiból számítható. (A térerősség koordinátái az első deriváltakból adódnak.) Itt ugyancsak érvényesül a szuperpozíció elve. Ha tehát ismerjük a különböző [[ligandum]]ok (és elektrononok) ETG-járulékát pl. egy atommag helyén, akkor ezeket a járulékokat összegezve megkapjuk az ETG eredő értékét az adott helyen.
 
== Külső hivatkozások ==