„Sétatér (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Terület –> Terület (földrajz) |
||
2. sor:
[[Fájl:Central Park Cluj-Napoca.jpg|bélyegkép|A sétatér ősszel]]
[[Fájl:Kolozsvár sétatér 56-os emlékmű.jpg|bélyegkép|Az 1956-os emlékmű]]
A [[kolozsvár]]i '''Sétatér''' ([[román nyelv|románul]] ''Parcul Central'') a város központjában, a [[Kis-Szamos]] partján elterülő [[park]]. [[Terület (földrajz)|Területe]]
A 19. század elején a terület még mocsaras volt, amelyet ''Hangyás-berek'' néven ismertek. A városbeliek vadkacsára vadászni jártak ide. 1812-ben a város bérleti szerződést kötött Meleg János szűcsmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangyásberekbek bort, sört, méhsört, pálinkát és élelmet áruljon. 1818-19-ben a bérlő hasonló feltételekkel Benigni Éliás mészárosmester volt. [[1827]]. [[február 1]]-től a báró Jósika Jánosné vezette Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen. [[1838]]. [[május 1]]-én Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az 1830-as évek elején nyílt meg, kezdetben ''Népkert''nek nevezték. 1855-ben megépült a katonai uszoda, amely egyes időpontokban a polgárság számára is nyitva állt. 1860. szeptember 15-étől a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf [[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]]) gondozta a Sétateret. Ebben az időszakben készítette [[Kagerbauer Antal]] a sétatéri tó tervét. 1862-ben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Ifjak Dalárdája, melyet [[Stöger Béla]], a színház operarészlegének karmestere vezetett. A kórus esténként a sétatéri tó partján énekelt.
| |||