„Rákoscsaba” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Monostor –> kolostor |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Rákóczi Ferenc –> II. Rákóczi Ferenc |
||
26. sor:
A település neve a [[Százdi Apátság]] 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint ''Chaba racusa'' (Csaba Rákosa). A kora középkortól kezdve ''Csabarákos'' formában is említik. A területet [[Géza fejedelem]] adta hűbérbirtokként az [[Aba (nemzetség)|Aba]] nemzetségbeli Péter ispánnak, aki viszont egy környékbeli [[kolostor|monostor]] rendelkezésére bocsátotta. Az [[Árpád-kor]]i templom félköríves szentélyét [[1904]]-ben, a református templom építésekor tárták fel. [[1535]] után birtokosa [[Werbőczy István]] volt. Több birtokos következett, az utolsó a török időkig a [[Ráday család]] volt. A török hódoltság után szinte teljesen elnéptelenedett, a lakosság pótlására [[svábok]]at és [[szlovákok]]at telepítettek be.
Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a [[Rákóczi-szabadságharc]]ban is; maga [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi Ferenc]] is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4-5.)
Később, 1848-ig a ''Laffert'' család tulajdonában volt. Rákoscsabának ekkor kb. 1000 lakosa volt. A helyi [[római katolikus]] templomban kötött házasságot [[Jókai Mór]] és [[Laborfalvi Róza]] [[1848]]. [[augusztus 29.|augusztus 29-én]], melyet egy emléktábla is jelez a templom falán. A lakosság száma 1910-ben 5000-re, 1941-ben 15 000-re növekedett. Jelentős volt az iparosok aránya. Rákoscsabát [[1950]]. [[január 1.|január 1-jével]] – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
| |||