„Bartholomäus Cassaneus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
súlytotta->sújtotta |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Nevezéktan –> nevezéktan (heraldika) |
||
10. sor:
Anyja révén autuni származású volt. Tanulmányait Dôle és Poitiers egyetemein kezdte, majd [[1497]]-től a [[torinó]]i és [[1499]]-től a [[pavia]]i egyetemen jogot tanult, ahol [[1502]] februárjában doktori címet szerzett [[közjog]]ból és [[kánonjog]]ból. [[Milánó]]ban [[Robert de Pardines]] jogászkapitány asszesszora lett. Az [[1506]]-os milánói [[pestis]]járvány miatt februárban visszatért Autunba, ahol két fivére, a Szent Lázár egyház [[kanonok]]ainak ösztönzésére feleségül vette a Vitteaux-i származású [[Catherine Languet]]-t, akitől öt gyermeke származott. Burgundiai pályáját [[Guy Moreau]] királyi ügyvédnél kezdte. 1531. május 17-én Párizsban parlamenti tanácsos, majd a provencei ([[Aix-en-Provence]]) parlament első elnöke. Részt vett a [[valdensek]] üldözésében és [[1533]]-ban együttműködött a hírhedt [[inkvizíció|inkvizítorral]], [[Jean de Roma]]val. Elnöksége alatt az Aix-i parlament sújtotta herézis miatt első ízben kollektív [[halálbüntetés]]sel egy [[falu]], [[Arrêt de Mérindol]] teljes lakosságát. Cassaneus ezt megelőzően közzétett egy értekezést a rovarok elítéléséről és megbüntetéséről a termés elpusztítása miatt, mely beleilleszkedik a [[középkor]]i hasonló témájú, ma már paradoxnak tűnő művek sorába.
''Catalogus de gloriae mundi'' (1529) című művére [[Bartolo de Sassoferrato]] volt nagy hatással. A címertannal az első rész 38. értekezése foglalkozik száz pontban. Ez ötven címer és heraldikai ábrázolás fametszetét is tartalmazza. Kísérletet tett a francia és a német [[címerelmélet]]i irányzat egyesítésére, mely ezen címertani terület addigi legátfogóbb munkája volt. Megkísérelte a nehézkes német és a világos és pontosan meghatározott francia [[nevezéktan (heraldika)|nevezéktan]] egyesítését is, mely [[Clément Prinsault]] óta máig ugyanazon az alapon áll. A heroldhivatal megszűnése miatt hanyatló német [[címerleírás]] számára is rendkívül hasznos munka volt. [[Németország]]ban rendkívüli módon elterjedt. Kétszáz év alatt majdnem húsz kiadást ért meg, ebből csak Frankfurtban négy jelent meg. Művét [[Ortelius]] térképe<ref>[http://www.orteliusmaps.com/ort_background.html ''De Gloria Mundi'' Bk.12: Ort34.8, 36.20]</ref> is idézte.
==Művei==
| |||