„Kós András” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Erkel –> Erkel Ferenc |
|||
6. sor:
Középiskolai tanulmányait [[Bánffyhunyad]]on kezdte, és a kolozsvári Református Kollégiumban végezte (1932), [[Temesvár]]t a Szépművészeti Akadémián szerzett [[rajz]]tanári oklevelet (1938). A [[II. világháború]] után [[hadifogság]]ba került (1948-ig). [[Színház]]i díszlettervező [[Kolozsvár]]t (1948), a Magyar Színművészeti Intézet rendező szakos tanára (1949), majd a [[Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola]] tanszékvezetője nyugalomba vonulásáig (1950-80).
Már gyermekkorában saját [[mese|meséit]] illusztrálta és nyomtatta ki apja sztánai műhelyében. Színpadi díszletet tervezett [[Szentimrei Jenő]] ''Csáki bíró lánya'' c. [[kalotaszeg]]i balladája és [[Erkel Ferenc|Erkel]] ''Hunyadi László'' c. operája kolozsvári bemutatójához; elkészítette [[Tamási Áron]] ''Rügyek és reménység'' c. elbeszéléskötete (1935) és a ''Versekben tündöklő Erdély'' c. [[antológia]] (1941) címlapját. Művei közül kiemelkedik [[Bethlen Gábor]]-szoborterve; kiállításon mutatta be a ''Bábolnai felkelés'' ([[bánpatak]]i [[mészkő]], 1957), ''Bolyai'' ([[bronz]], 1965), ''Apáczai'' ([[tölgyfa]], 1975), ''Déryné'' ([[körtefa]], 1975) és ''Tótfalusi Kis Miklós'' (tölgyfa, 1976) fejszobrát.
Újabb szobrairól szólva [[Gazda József]] a feszültségek és ellentét-elemek szerepét emelte ki: "Hallatlan energiákat szorít műveibe [...] Minden mű a maga nemében kettős egység, s mint ilyen polarizált, ellentétpólusok szelídülnek benne egységgé."
| |||