„Szvébek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Elba –> Elba (folyó) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Germania –> Germania (provincia) |
||
9. sor:
== Korai történetük ==
[[Tacitus]] szerint a ''Suebi'' törzs [[Germania (provincia)|Germania]] középső vidékének nagy részét elfoglalta, sőt gyűjtőnévként alkalmazza a [[Duna]]menti, az [[Elba (folyó)|Elba]] vízgyűjtője környéki, [[jütland]]i és [[holstein]]i törzsekre. ''Suebia'' szerinte földrajzi értelemben a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencétől]] [[Dánia|Dániáig]], illetve [[Balti-tenger]]től a [[Ruhr-vidék]]ig terjedt, magába foglalva sok germán és nemgermán törzset.
Tacitus a ''suebi'' megnevezést valószínűleg a ''szabad ember'' értelemben használt germán szóból vezette le, amit a hajviseletre utaló ''[[szvéb-csomó]]'' megjelenése igazol: ezt a hajviseletet a szabad germánok hordták, hogy megkülönböztesse őket a rabszolgáktól.
23. sor:
I. e. 29-ben, majd i. e. 9-ben is folyt szvéb-római csatározás, a szvébek mindkét alkalommal a hátországi erdőkbe visszavonulva vették fel a küzdelmet. Ezekről [[Cassius Dio]] és [[Florus]] beszámolói értesítenek részletesen, de még [[Suetonius]]nál is említésre kerül.
[[Sztrabón]] szerint a ''Soēboi'' törzs a Rajna-vidék egészén elszórva lakik. (VII. könyv) Ezenkívül viszont [[Germania (provincia)|Germania]], a mai [[Lengyelország]], [[Csehország]], a [[Duna]] és az [[Elba (folyó)|Elba]] vidéke is a fennhatóságuk alá tartozott, ugyanakkor felsorolta a szvébeket alkotó törzseket is, ezért megint csak nyilvánvaló módon a ''szvéb'' nevet Sztrabón is gyűjtőkategóriaként értelmezte.
[[Gaius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] a ''[[Naturalis Historia]]'' című munkájában sokat írt a germán háborúkról. Szerinte a germánok öt főága:
| |||