Wikipédia

ARM7

Az ARM7 az ARM processzorkialakítások egyik generációja (lásd: ARM mikroprocesszor magok listája).

ARM7
Utasításkészlet32 bites architektúra
ArchitektúraARM architektúra
A Wikimédia Commons tartalmaz ARM7 témájú médiaállományokat.

Áttekintés szerkesztés

Év ARM7 magok
1998 ARM7TDMI(-S)

Ebben a generációban vezették be a Thumb 16 bites utasításkészletet, amely a megelőző kialakításokkal összehasonlítva nagyobb kódsűrűséget biztosít. A legszélesebb körben használt ARM7 kialakítások az ARMv4T architektúrát implementálják, de előfordul ARMv3 és ARMv5TEJ megvalósítás is. Mindezek a processzorok Neumann-architektúrájúak, tehát abban a néhány verzióban, amely gyorsítótárat is tartalmaz, nincs különválasztva az adat- és utasítás-gyorsítótár.

Néhány ARM7 mag már elavult. Egy történelmileg jelentős modell, az ARM7DI[1] arról nevezetes, hogy ebben volt bevezetve a JTAG-alapú lapkára integrált hibakeresési rendszer (debugging); az ezt megelőző ARM6 magok nem támogatták ezt. A jelölésben a „D” reprezentálja a JTAG TAP (Test Access Port vezérlő) jelenlétét a debug céljára, az „I” az ICEBreaker debug modul támogatást jelöli, ezzel hardveres töréspontokat és megfigyelőpontokat lehet elhelyezni és a rendszer megállítható a hibakeresés során. A későbbi magokban is megtalálható ez a támogatás, továbbfejlesztett változatban.

Az ARM7 egy sokoldalú processzorkialakítás, amelyet mobil eszközökhöz és más alacsony fogyasztású elektronika céljaira terveztek. Ez a processzor-architektúra képes akár 130 MIPS teljesítményre a tipikus 0,13 µm-es folyamattal készített fizikai processzorokban. Az ARM7TDMI processzormag az ARM architektúra v4T változatát valósítja meg. A processzor támogatja az ARM és Thumb utasításkészletek 32 bites és 16 bites (Thumb) utasításait.

Az ARM a processzor terveit különféle félvezetőgyártó cégek felé licenceli, amelyek teljes csipeket készítenek az ARM processzor architektúra alapján.

Magok szerkesztés

ARM7 szerkesztés

Az eredeti ARM7 a korábbi ARM6 kialakítás továbbfejlesztése és ugyanazt az ARMv3 utasításkészletet használja. Az ARM710 változatot az Acorn Risc PC CPU moduljában alkalmazták, az első ARM alapú egylapkás rendszer (System on a Chip, SoC) tervekben, az ARM7100 és ARM7500-ban alkalmazták ezt a fajta magot.

ARM7TDMI szerkesztés

Az ARM7TDMI (ARM7+16 bites Thumb+JTAG Debug+fast Multiplier+enhanced ICE) processzor az ARMv4 utasításkészlet tartalmazza. Számos félvezetőgyártó cég gyártja licenc alapján. 2009-ben még mindig ez az egyik legszélesebb körben használt ARM mag, és számos mélyen beágyazott rendszer terveiben található. A Texas Instruments licencelte az ARM7TDMI terveit, amelyet a Nokia 6110-ben, az első ARM-alapú GSM mobiltelefonban használtak fel.[2] Az ARM7TDMI-S változat ennek a magnak a szintetizálható változata.

ARM7EJ szerkesztés

Az ARM7EJ az ARM7 egy olyan változata, amely az ARMv5TE utasításkészletet valósítja meg, amelyet eredetileg a nagyobb teljesítményű ARM9 magban vezettek be.

Csipek szerkesztés

Ez a lista egyelőre nem teljes. Segíts te is bővíteni, hogy teljes lista lehessen belőle!

Termékek szerkesztés

 
A Make Controller Kit egy Atmel AT91SAM7X256 (ARM) mikrovezérlővel

Az elektronikai berendezések legáltalánosabb elemeiben használják fel ezt a processzort, például a következőkben:

Dokumentáció szerkesztés

Az ARM processzorokat hatalmas mennyiségű dokumentáció támogatja. A tervező és a gyártók a dokumentációt hierarchikus rendbe szervezték, amelyben a marketing céljait szolgáló bemutató diáktól kezdve a gyártók számára szolgáló igen részletes leírásokig fokozatosan egyre részletesebb információkat tartalmazó csoportokba osztják azt. Ezt a szerkezetet dokumentációs fának nevezték el.

Dokumentációs fa (fentről lefelé)
  1. IC gyártó marketing diák,
  2. IC gyártó adatlapok,
  3. IC gyártó referenciakézikönyvek,
  4. ARM mag referenciakézikönyvek,
  5. ARM architektúra referenciakézikönyvek.

Az IC gyártók kiegészítő dokumentációt is biztosíthatnak, pl. próbapanelek felhasználói kézikönyvei, alkalmazási feljegyzések, bevezető információk a fejlesztőszoftverhez, szoftverkönyvtár dokumentumok, hibajegyzékek és egyebek.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ "ARM7DI Data Sheet"; Document Number ARM DDI 0027D; Issued: Dec 1994.
  2. ↑ Sakr, Sharif. „ARM co-founder John Biggs”, Engadget (Hozzáférés: 2011. december 23.) „[...] the ARM7-TDMI was licensed by Texas Instruments and designed into the Nokia 6110, which was the first ARM-powered GSM phone.” 
  3. ↑ D-Link DSL-604+ Wireless ADSL Router - Supportforum - eXpansys Sverige. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.) 090506 expansys.se
  4. ↑ BBC-SD. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
  5. ↑ Andrew (bunnie) Huang: On MicroSD Problems. Bunnie Studios. [2014. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.) „This is comparable to the raw die cost of the controller IC, according to my models; and by making the controllers very smart (the Samsung controller is a 32-bit ARM7TDMI with 128k of code), you get to omit this expensive test step while delivering extra value to customers”

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az ARM7 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz ARM7 témájú médiaállományokat.
 
A Wikimédia Commons tartalmaz ARM7TDMI témájú médiaállományokat.
ARM Holdings
Gyorsreferencia-kártyák
  • Utasítások: Thumb (1), ARM és Thumb-2 (2), vektoros lebegőpontos (3)
  • Opkódok: Thumb (1, 2), ARM (3, 4), GNU assembler direktívák 5.
Egyéb

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=ARM7&oldid=26119246”