A szén izotópjai
Természetes izotópok szerkesztés
A szénnek három izotópja fordul elő a természetben: a 12-es, a 13-as és a 14 tömegszámú, melyek közül a 12C izotóp van túlnyomó mennyiségben.
Táblázat szerkesztés
| Az izotóp jele |
Z(p) | N(n) | Az izotóp tömege (u) |
felezési idő | magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||
| 8C | 6 | 2 | 8,037675(25) | 2,0(4) ·10−21 s [230(50) keV] | 0+ | ||
| 9C | 6 | 3 | 9,0310367(23) | 126,5(9) ms | (3/2−) | ||
| 10C | 6 | 4 | 10,0168532(4) | 19,290(12) s | 0+ | ||
| 11C | 6 | 5 | 11,0114336(10) | 20,334(24) perc | 3/2− | ||
| 12C | 6 | 6 | 12 (definíció szerint) | STABIL | 0+ | 0,9893(8) | 0,98853–0,99037 |
| 13C | 6 | 7 | 13,0033548378(10) | STABIL | 1/2− | 0,0107(8) | 0,00963–0,01147 |
| 14C | 6 | 8 | 14,003241989(4) | 5,70(3) ·103 év | 0+ | 10−12 | |
| 15C | 6 | 9 | 15,0105993(9) | 2,449(5) s | 1/2+ | ||
| 16C | 6 | 10 | 16,014701(4) | 0,747(8) s | 0+ | ||
| 17C | 6 | 11 | 17,022586(19) | 193(5) ms | (3/2+) | ||
| 18C | 6 | 12 | 18,02676(3) | 92(2) ms | 0+ | ||
| 19C | 6 | 13 | 19,03481(11) | 46,2(23) ms | (1/2+) | ||
| 20C | 6 | 14 | 20,04032(26) | 16(3) ms [14(+6-5) ms] | 0+ | ||
| 21C | 6 | 15 | 21,04934(54)# | <30 ns | (1/2+)# | ||
| 22C | 6 | 16 | 22,05720(97)# | 6,2(13) ms [6,1(+14−12) ms] | 0+ | ||
Megjegyzések szerkesztés
- Az izotópok gyakoriságát, valamint az atomtömeg pontosságát az egyes előfordulások közötti eltérések korlátozzák. A megadott tartomány lefedi a Földön előforduló összes szokványos anyagot.
- A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, leszámítva a IUPAC által megadott izotóp-összetételt és standard atomtömeget, melyeknél kiterjesztett bizonytalanságot használunk.
- A 12C különös jelentőségű, mivel ennek tömegéhez, mint standardhoz mérjük minden nuklid tömegét: a 12C atomtömege definíció szerint 12.
Paleoklíma szerkesztés
A 12C és 13C felhasználható az óceánok cirkulációját megmagyarázó hőmérséklet követésére. A növények könnyebben hasznosítják a kisebb tömegszámú (12C) izotópot, miközben a napfényt és szén-dioxidot táplálékká alakítják, így a nagy plankton-telepek nagy mennyiségű 12C-t juttatnak az óceánokba. Ha az óceánok rétegződnek (a felszínhez közel meleg, mélyebben hideg víz helyezkedik el), akkor a víz körforgása leáll, így ha a plankton elpusztul, a fenékre süllyed, és magával viszi a 12C-t, ezáltal a felszíni réteg 13C-ban viszonylag gazdaggá válik. Ahol a hideg víz feltör a mélyből (például az észak-atlanti térségben), ott magával hozza a 12C-t. Ezért amikor az óceán rétegzettsége a jelenleginél kisebb mértékű volt, akkor a felszínen élő fajok váza sok 12C-t tartalmazott. A múlt éghajlatának további indikátorai közé tartozik a trópusi fajok jelenléte, a korallok növekedési gyűrűi stb. (Flannery, 2005)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of carbon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások szerkesztés
- Flannery, T 2005, The weather makers: the history & future of climate change, The Text Publishing Company, Melbourne, Australia. ISBN 1920885 84 6.
- Izotóptömegek: Ame2003 Atomic Mass Evaluation by G. Audi, A.H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon in Nuclear Physics A729 (2003).
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek: Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report). Pure Appl. Chem. Vol. 75, No. 6, pp. 683–800, (2003) and Atomic Weights Revised (2005) Archiválva 2008. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- Audi, Bersillon, Blachot, Wapstra. The Nubase2003 evaluation of nuclear and decay properties Archiválva 2011. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Nuc. Phys. A 729, pp. 3–128 (2003).
- National Nuclear Data Center, Brookhaven National Laboratory. Information extracted from the NuDat 2.1 database (Hozzáférés ideje: Sept. 2005).
- David R. Lide (ed.), Norman E. Holden in CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th Edition, online version. CRC Press. Boca Raton, Florida (2005). Section 11, Table of the Isotopes.
| A bór izotópjai | A szén izotópjai | A nitrogén izotópjai |
| Izotópok listája | ||
