Baloghy György (jogász)

Balogi Baloghy György (Derencsény, 1861. október 22. – Budapest, 1931. október 22.) jogász, igazságügyminiszter.

Baloghy György
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1919. augusztus 15. – szeptember 17.
Előd	Szászy Béla
Utód	Zoltán Béla
Született	1861. október 22. Derencsény
Elhunyt	1931. október 22. (70 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Foglalkozás	politikus jogász költő
Iskolái	Theresianum ( – 1870-es évek) Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1883)
Halál oka	tüdőgyulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz Baloghy György témájú médiaállományokat.

Életrajza

Baloghy András és Soltész Mária fia. A bécsi Theresianumban tanult, s a budapesti egyetem jogi karán szerzett diplomát. 1883-tól ügyvédként dolgozott, 1888-tól pedig bírósági szolgálatot teljesített. 1901-től főügyészhelyettes, 1909-től a koronaügyész helyettese, 1910-ben kinevezték a budapesti büntetőtörvényszék elnökének, 1917-ben pedig a Kúria büntető tanácsának elnöke lett. 1919. augusztus 15. és 1919. szeptember 22. között Friedrich István kormányában igazságügyminiszter volt. Leköszönése után újból kúriai tanácselnök lett, majd 1927-ben nyugdíjba vonult. 1912-ben a büntetőtörvényszék elnökeként a Désy–Lukács-per vezetője volt, ítélete alapján Désy Zoltánt felmentették a rágalmazás vádja alól, Lukács László miniszterelnök és kormánya megbukott. Tüdőgyulladásban hunyt el 1931-ben.

Első felesége Hrivnyák Mária volt, akitől két lánya született, majd 1914-ben elváltak. Idősebbik lánya Baloghy Márta (Kassa, 1893. – Denver, 1984), aki zongoratanárként dolgozott az USA-ban. Fiatalabbik lánya Dr. Baloghy Mária (Kassa, 1895 - Budapest, 1967), író, műfordító, reformpedagógus, a hazai gyárgondozónői képzés elindítója. Második neje Mike Jolán volt.

Több jogi szakcikket is írt, amelyek főként az Ügyvédek Lapjában (1897-1909) és az Adó- és Illetékügyi Szemlében jelentek meg (1913-tól).

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Névpont
• Dr. Hirdi H. (2015). 120 éve született Baloghy Mária, a hazai gyárgondozónői képzés alapítója. Nővér 28:(1) pp. 35–39.
• Hirdi H. (2013). Magyarország a foglalkozás-egészségügyi szakápoló képzés bölcsője. Nővér 26:(6) pp. 26–40.

További információk

• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.