Coryphaena hippurus

A Coryphaena hippurus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az aranymakrahal-félék (Coryphaenidae) családjába tartozó faj.

Coryphaena hippurus
1898-ból való rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii) Csoport: Percomorpha Rend: Sügéralakúak (Perciformes) Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei) Család: Aranymakrahal-félék (Coryphaenidae) Rafinesque, 1810 Nem: Coryphaena Linnaeus, 1758 Faj: C. hippurus
Tudományos név
Coryphaena hippurus Linnaeus, 1758
Szinonimák
Corypaena hippurua Linnaeus, 1758 Coryphaena argyrurus Valenciennes, 1833 Coryphaena chrysurus Lacepède, 1801 Coryphaena dolfyn Valenciennes, 1833 Coryphaena dorado Valenciennes, 1833 Coryphaena fasciolata Pallas, 1770 Coryphaena hipporus Linnaeus, 1758 Coryphaena hyppurus Linnaeus, 1758 Coryphaena immaculata Agassiz, 1831 Coryphaena imperialis Rafinesque, 1810 Coryphaena japonica Temminck & Schlegel, 1845 Coryphaena margravii Valenciennes, 1833 Coryphaena nortoniana Lowe, 1839 Coryphaena scomberoides Valenciennes, 1833 Coryphaena suerii Valenciennes, 1833 Coryphaena virgata Valenciennes, 1833 Coryphaena vlamingii Valenciennes, 1833 Lampugus siculus Valenciennes, 1833 Lepimphis hippuroides Rafinesque, 1810 Scomber pelagicus Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Coryphaena hippurus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Coryphaena hippurus témájú médiaállományokat és Coryphaena hippurus témájú kategóriát.

A Coryphaena halnem típusfaja.

Előfordulása

A Coryphaena hippurus az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánok trópusi és szubtrópusi vizeiben él. Nagyon vándorló természetű.

Megjelenése

Ez a halfaj általában 100 centiméter hosszú, de akár 210 centiméteresre is megnőhet. Legfeljebb 40 kilogramm súlyú. 35-55 centiméteresen számít felnőttnek. 31 csigolyája van. A hátúszója, amely 58-66 sugárból tevődik össze, a szem fölött indul és a farokúszó közelében végződik. A bemélyedő farok alatti úszója a végbélnyílástól a farokúszóig tart. Mellúszói körülbelül fele akkorák, mint a fejhossza. A kifejlett hím homlokán egy kidudorodó csontos képződmény látható. Színezete igen feltűnő, mivel oldala aranyozott árnyalatú, háti része és oldalainak egy része fémezett zöldes-kékes, hasi része pedig sárgás vagy fehér. A fiatal példány oldalán függőleges sávok vannak.

Életmódja

A Coryphaena hippurus főleg a sósvízben él, azonban néha a brakkvízbe is bemerészkedik. Akár 85 méter mélyre is leúszhat, azonban általában csak 5-10 méteres mélységben tartózkodik. A 21-30 Celsius-fokos hőmérsékletet kedveli. Rajokban úszva, a nyílt vizeket kedveli, de a partok közelébe is úszhat. Tápláléka mindenféle halfaj, amely kisebb nála, továbbá plankton, rákok és kalmárok.

Legfeljebb 4 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 4-5 hónaposan éri el. A nyílt- és partközeli vizekben ívik, amikor a hőmérséklet megnövekszik. Az ikrák és az ivadékok a szabad vízben lebegnek.

Felhasználása

A Coryphaena hippurust ipari mértékben halásszák, de tenyésztik is. A sporthorgászok is kedvelik. Mielőtt a halászhálókat leeresztenék, a halakat bambusztutajokkal odacsalogatják. Nagyra értékelt húsát fagyasztva vagy frissen árusítják.

Néha Ciguatera mérgezést okozhat.

Képek

• 
• 
• 
  kifogott
• 
  példányok
• 
  nőstény
• 
  hím
• 
  húsa
• 
  ételben

Források

• Coryphaena hippurus Linnaeus, 1758 FishBase
• Palko, B.J., G.L. Beardsley and W.J. Richards, 1982. Synopsis of the biological data on dolphin-fishes, Coryphaena hippurus Linnaeus and Coryphaena equiselis Linnaeus. FAO Fish. Synop. (130); NOAA Tech. Rep. NMFS Circ. (443).