Csupaszfarkú vakond

emlősfaj

A csupaszfarkú vakond (Scalopus aquaticus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába tartozó faj.[1]

Csupaszfarkú vakond
Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelen
Üregéből előbújó példány
Üregéből előbújó példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Eulipotyphla
Család: Vakondfélék (Talpidae)
Alcsalád: Újvilági vakondformák (Scalopinae)
Nemzetség: Amerikai vakondok (Scalopini)
Nem: Scalopus
É. Geoffroy, 1803
Faj: S. aquaticus
Tudományos név
Scalopus aquaticus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák

a nem szinonimái:

  • Hesperoscalops Hibbard, 1941
  • Scalops Illiger, 1811
  • Scalpos Brooks, 1910
  • Talpasorex Lesson, 1827

a faj szinonimái:

  • Sorex aquaticus Linnaeus, 1758
  • S[calopus]. virgianus E. Geoffroy, 1803

a Scalopus aquaticus aereus szinonimái:

  • Scalopus aquaticus pulcher Jackson, 1914
  • Scalopus aquaticus sericea (Rafinesque, 1832)
  • Scalopus aquaticus virginianus E. Geoffroy, 1803

a Scalopus aquaticus aquaticus szinonimái:

  • Scalopus aquaticus argentatus (Audubon & Bachmann, 1842)
  • Scalopus aquaticus cryptus Davis, 1942
  • Scalopus aquaticus cupreata (Rafinesque, 1814)
  • Scalopus aquaticus intermedius Elliot, 1899
  • Scalopus aquaticus pennsylvanica (Harlan, 1825)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csupaszfarkú vakond témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csupaszfarkú vakond témájú médiaállományokat és Csupaszfarkú vakond témájú kategóriát.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása szerkesztés

A csupaszfarkú vakond fő előfordulási területe az Amerikai Egyesült Államok keleti fele - az amerikai vakondok közül ennek a fajnak van a legnagyobb elterjedése. Az USA-n kívül ez az állat még megtalálható a kanadai Ontario tartomány legdélebbi részein, valamint Mexikóban Az USA-val való határon.[2]

A fosszilis maradványai alapján, ez a vakondféle már a pleisztocén korban is létezett, Pennsylvaniától egészen Texasig.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Scalopus aquaticus aereus Bangs, 1896
  • Scalopus aquaticus alleni Baker, 1951
  • Scalopus aquaticus anastasae Bangs, 1898
  • Scalopus aquaticus aquaticus Linnaeus, 1758
  • Scalopus aquaticus australis Chapman, 1893
  • Scalopus aquaticus bassi Howell, 1939
  • Scalopus aquaticus caryi Jackson, 1914
  • Scalopus aquaticus howelli Jackson, 1914
  • Scalopus aquaticus inflatus Jackson, 1914
  • Scalopus aquaticus machrinoides Jackson, 1914
  • Scalopus aquaticus machrinus Rafinesque, 1832
  • Scalopus aquaticus montanus Baker, 1951
  • Scalopus aquaticus nanus Davis, 1942
  • Scalopus aquaticus parvus Rhoads, 1894
  • Scalopus aquaticus porteri Schwartz, 1952
  • Scalopus aquaticus texanus J. A. Allen, 1891

Megjelenése szerkesztés

Ez a vakondféle körülbelül 16 centiméter hosszú, ebből 3 centimétert a kis csupasz farok képez. Testtömege átlagosan 75 gramm. Az északon élő példányok általában nagyobbak és világosabbak, míg a délen élők kisebbek és majdnem feketék. csupaszfarkú vakond szőrzete általában szürkésbarna. A szemeit bőr és bunda fedi, nincsenek külső fülei. 36 foga van. A hasán és a végnyílásán levő mirigyekből erős bűzt áraszt; ez részben a fajtársaival való kommunikálásra használ, és részben a ragadozók elriasztására szolgál.[2][4]

Életmódja szerkesztés

Üreglakó állatként puha, azonban jó lefolyású talajokra van szüksége. Főleg a nyílt térségeket, füves pusztákat, réteket és a ligeterdőket kedveli. Elsősorban földigilisztákkal táplálkozik, de ha alkalma adódik, mindenféle gerinctelent elfogyaszt. Emberközelben a kutyaeledelt sem veti meg. Hogy életben maradjon testtömegének a 25-50%-át kell hogy elfogyassza minden nap. Ezt a vakondot pedig kutyák, macskák, prérifarkasok és ragadozó madarak kapják el; ezeken kívül élősködői is vannak, mint például az újonnan felfedezett Scalopacarus nembéli atkák.[4]

Szaporodása szerkesztés

A szaporodási időszaka április közepétől egészen júniusig tart. A déli területein már márciusban is ellhet. A vemhesség 45 napig tart, ennek végén 2-5 kis vakond jön világra. Vakon és csupaszon születnek; anyjukhoz képest jó nagyok. 10 naposan megszőrösödnek és négyhetesen elhagyják a fészket.[2][4]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. (2008) „Scalopus aquaticus”. 41471.  
  2. a b c Mammals of the Eastern United States. Ithaca & London: Cornell University Press, 66–69. o. (1998). ISBN 0-8014-3475-0 
  3. (1978. szeptember 21.) „Scalopus aquaticus”. Mammalian Species (105), 1–4. o, Kiadó: American Society of Mammalogists.  
  4. a b c The Wild Mammals of Missouri. University of Missouri Press, 48ff. o. (2001). ISBN 0-8262-1359-6 

Források szerkesztés

  • Mammal Species of the World
  • North American Mammals: Scalopus aquaticus [1]
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 53.
  • Yates, T. L., and D. J. Schmidly, 1978. Scalopus aquaticus, Mammalian Species, 105: 1–4.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eastern mole című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.