Engelhardt Katalin
Engelhardt Katalin (Mezőhegyes, 1971. március 17. –) paralimpiai bajnok, világbajnok, kétszeres Európa-bajnok paraúszó, sportmenedzser.
Engelhardt Katalin | |
Személyes adatok | |
Becenév | Kata |
Születési dátum | 1971. március 17. (53 éves) |
Születési hely | Mezőhegyes, Magyarország |
Állampolgárság | magyar |
Magasság | 130 cm |
Testsúly | 41 kg |
Versenyzői adatok | |
Versenyszám | pillangóúszás, vegyesúszás, mellúszás, gyorsúszás |
Klub | Vasas, HOSC, Delfin SE, Ferencváros |
Edző | Szabó Álmos, Magyarovits Zoltán, Fóris Erika |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Sportpályafutása szerkesztés
Úszás szerkesztés
Hatévesen került a fővárosi Mozgásjavító Általános Iskolába, ahol kötelező volt az úszás, itt ismerkedett meg a sportággal. 1991 óta vesz részt nemzetközi versenyeken.[1] S6, S1-6, S5, SM5 és SB6 sérültségi kategóriákban versenyez. A magyar paralimpiai úszóválogatott egyik legrutinosabb tagja, Rióval bezárólag összesen hét paralimpián vett részt nagy sikerrel. Első komolyabb nemzetközi sikerét rögtön első paralimpiáján, Barcelonában aratta, fő számában, 50 m pillangón ezüstérmet szerzett, ezenkívül a 4 × 50 méteres gyorsváltó tagjaként pontszerző, ötödik helyezést ért el. Két évvel később a máltai világbajnokságon a 4 × 50 méteres vegyesváltó tagjaként világbajnok lett, egyéniben 200 m vegyesen és 100 m mellen a dobogó harmadik fokára állhatott, míg S6-os kategóriában 50 m pillangón és 200 m vegyesen negyedik helyezést ért el. 1995-ben a franciaországi Európa-bajnokságon 200 vegyesen megnyerte a kontinensviadalt, a 4 × 50 m vegyesváltó tagjaként pedig bronzérmet szerzett. Pályafutása legnagyobb sikerét a 4 × 50 méteres gyorsváltó tagjaként aratta, mellyel Atlantában paralimpiai bajnoki címet szerzett. Egyéniben 50 m pillangón és 200 m vegyesen egy-egy bronzéremmel gyarapította éremgyűjteményét, valamint két számban, 50 gyorson és 100 mellen negyedik lett. Az új-zélandi világbajnokságon 1998-ban kétszer volt második, 50 m pillangón és 200 vegyesen. A braunschweigi kontinens tornán 100 m mellen ő bizonyult a legjobbnak, míg 50 pillangón és 200 m vegyesen egy-egy bronzéremnek örülhetett. A sydney-i paralimpián ismét érmet tudott szerezni, harmadik helyezést ért el 50 pillangón. Két évvel később az Argentínában rendezett világbajnokságon 50 pillangón és 200 vegyesen is bronzérmes lett. Az athéni paralimpián 50 m pillangón harmadik lett. 2006-ban a durhami világbajnokságon 200 m vegyesen lett második. A 2009-ben Reykjavíkban rendezett Európa-bajnokságon ismét bizonyította, hogy még mindig a legjobbak között van, 50 m pillangón és a 4 × 50 m-es vegyesváltóval is ezüstérmet szerzett. A 2010-es VB-n többször ért el pontszerző helyezést. Egy évvel később, a berlini Európa-bajnokságon a 4x50-es gyorsváltó tagjaként ismét dobogóra állhatott, bronzérmet szerzett. A 2013-as világbajnokságon pontszerző helyeken végzett, míg az eindhoveni megmérettetésen a kontinens harmadik legjobb úszója lett 200 m vegyesen. A 2015 és 2016-os év világversenyeit pontszerző helyeken fejezte be.
Erőemelés szerkesztés
2016 novemberében csoporttársával és gyermekkori barátnőjével, Ráczkó Gittával úgy döntöttek, kipróbálják magukat egy számukra teljesen új sportágban, az erőemelésben. Zachár Attila edző segítségével Kata a 49 kg-osok mezőnyében elindult az országos bajnokságon, ahol harmadik próbálkozásra 39 kg-ot sikerült megemelnie, mellyel nemcsak magyar bajnok lett, de új országos csúcsot is elért élete első versenyén.[2]
Eredményei szerkesztés
- Paralimpiai bajnok (1996)
- Világbajnok (1994)
- Kétszeres Európa-bajnok (1995, 1998)
- Paralimpai ezüstérmes (1992)
- Négyszeres paralimpiai bronzérmes (1996, 2000, 2004)
- Négyszeres világbajnoki ezüstérmes (1994, 1998, 2006)
- Háromszoros világbajnoki bronzérmes (1994, 2002)
- Kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes (2009)
- Ötszörös Európa-bajnoki bronzérmes (1995, 1999, 2011, 2014)
- Magyar bajnok erőemelésben (2016)
Tanulmányai szerkesztés
1996-ban végzett az akkori Nemzeti Közigazgatási Egyetem társadalombiztosítás szakán, majd a Testnevelési Egyetem sportmenedzser szakán szerzett diplomát.[3]
Magánélete szerkesztés
Példaképének tartott édesanyját 2012-ben, a londoni paralimpia előtt néhány hónappal veszítette el. Többek között ez sarkallta arra, hogy református hitre térjen.[4] Gyerekkora óta szoros barátságot ápol csapat- és klubtársával, a szintén paralimpiai bajnok Ráczkó Gittával. Szilánkos sípcsonttörése óta teljes mértékben kerekesszékbe kényszerült, Gitta segítsége nélkül nem tudta volna megoldani a 2015-ös glasgow-i világbajnokságra való felkészülést, aki önzetlen segítségnyújtásáért a Magyar Olimpiai Bizottságtól Fair Play Cselekedet Diplomát kapott.[5]
Díjai, elismerései szerkesztés
- Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat) (1996)[6]
- Az Év Sportolója (1998)[6]
- Az Év Sportolója (1999)[6]
- Mezőkovácsháza Városért (2000)[6]
- „Békés Megye Testkultúrájáért” elismerés[7]
- Köztársasági elnöki elismerés (2004)[8]
- Miniszteri elismerő oklevél (2012)[9]
- Halassy Olivér-díj (2016)[10]
- Csík Ferenc-díj (2021)[11]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Paralimpikonok köszöntése. bpxv.hu, 2004. október 28. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Rózsa Misi: Sas Sanyi és a csajok. sportmindig.hu, 2016. november 2. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Engelhardt Katalin. hparalimpia.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Fekete Zsuzsa: Keresztelő Olimpia után. fenyesref.hu. parokia.hu, 2012. augusztus 30. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Mindennapi hősök. fradi.hu. Ferencvárosi Torna Club, 2016. június 8. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ a b c d Híres emberek. maroshat.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Mezőkovácsháza város kitüntetettjei (pdf). maroshat.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Kitüntették az olimpikonokat. nemzetisport.hu. Nemzeti Sport, 2004. október 8. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Dobos Sándor: Állami kitüntetést kaptak olimpiai pontszerzőink. 24.hu, 2012. szeptember 17. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Paralimpiai 2016: Letették az esküt a magyar sportolók. sportfaktor.hu, 2016. augusztus 28. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Magyar Sport Napja: átadták az idei kitüntetéseket. www.nemzetisport.hu (2021. június 22.) (Hozzáférés: 2021. június 22.)