Engelhardt Katalin

(1971-) magyar paralimpiai bajnok, világbajnok, kétszeres Európa-bajnok paraúszó, sportmenedzser

Engelhardt Katalin (Mezőhegyes, 1971. március 17. –) paralimpiai bajnok, világbajnok, kétszeres Európa-bajnok paraúszó, sportmenedzser.

Engelhardt Katalin
Személyes adatok
BecenévKata
Születési dátum1971március 17. (53 éves)
Születési helyMezőhegyes, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Magasság130 cm
Testsúly41 kg
Versenyzői adatok
Versenyszámpillangóúszás, vegyesúszás, mellúszás, gyorsúszás
KlubVasas, HOSC, Delfin SE, Ferencváros
EdzőSzabó Álmos, Magyarovits Zoltán, Fóris Erika
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Úszás
Paralimpiai játékok
ezüst
1992, Barcelona
50 m pillangó
arany
1996, Atlanta
4 × 50 m vegyes
bronz
1996, Atlanta
200 m vegyes
bronz
1996, Atlanta
50 m pillangó
bronz
2000, Sydney
50 m pillangó
bronz
2004, Athén
50 m pillangó
Világbajnokság
arany
1994, Valletta
4 × 50 m vegyes
ezüst
1994, Valletta
200 m vegyes
bronz
1994, Valletta
100 m mell
ezüst
1998, Christchurch
200 m vegyes
ezüst
1998, Christchurch
50 m pillangó
bronz
2002, Mar del Plata
200 m vegyes
bronz
2002, Mar del Plata
50 m pillangó
ezüst
2006, Durham
200 m vegyes
Európa-bajnokság
arany
1995, Perpignan
200 m vegyes
bronz
1995, Perpignan
4 × 50 m vegyes
arany
1999, Braunschweig
100 m mell
bronz
1999, Braunschweig
200 m vegyes
bronz
1999, Braunschweig
50 m pillangó
ezüst
2009, Reykjavík
4 × 50 m vegyes
ezüst
2009, Reykjavík
50 m pillangó
bronz
2011, Berlin
4 × 50 m gyors
bronz
2014, Eindhoven
200 m gyors
Erőemelés
arany
2016, Beled
parafekvenyomás

Sportpályafutása szerkesztés

Úszás szerkesztés

Hatévesen került a fővárosi Mozgásjavító Általános Iskolába, ahol kötelező volt az úszás, itt ismerkedett meg a sportággal. 1991 óta vesz részt nemzetközi versenyeken.[1] S6, S1-6, S5, SM5 és SB6 sérültségi kategóriákban versenyez. A magyar paralimpiai úszóválogatott egyik legrutinosabb tagja, Rióval bezárólag összesen hét paralimpián vett részt nagy sikerrel. Első komolyabb nemzetközi sikerét rögtön első paralimpiáján, Barcelonában aratta, fő számában, 50 m pillangón ezüstérmet szerzett, ezenkívül a 4 × 50 méteres gyorsváltó tagjaként pontszerző, ötödik helyezést ért el. Két évvel később a máltai világbajnokságon a 4 × 50 méteres vegyesváltó tagjaként világbajnok lett, egyéniben 200 m vegyesen és 100 m mellen a dobogó harmadik fokára állhatott, míg S6-os kategóriában 50 m pillangón és 200 m vegyesen negyedik helyezést ért el. 1995-ben a franciaországi Európa-bajnokságon 200 vegyesen megnyerte a kontinensviadalt, a 4 × 50 m vegyesváltó tagjaként pedig bronzérmet szerzett. Pályafutása legnagyobb sikerét a 4 × 50 méteres gyorsváltó tagjaként aratta, mellyel Atlantában paralimpiai bajnoki címet szerzett. Egyéniben 50 m pillangón és 200 m vegyesen egy-egy bronzéremmel gyarapította éremgyűjteményét, valamint két számban, 50 gyorson és 100 mellen negyedik lett. Az új-zélandi világbajnokságon 1998-ban kétszer volt második, 50 m pillangón és 200 vegyesen. A braunschweigi kontinens tornán 100 m mellen ő bizonyult a legjobbnak, míg 50 pillangón és 200 m vegyesen egy-egy bronzéremnek örülhetett. A sydney-i paralimpián ismét érmet tudott szerezni, harmadik helyezést ért el 50 pillangón. Két évvel később az Argentínában rendezett világbajnokságon 50 pillangón és 200 vegyesen is bronzérmes lett. Az athéni paralimpián 50 m pillangón harmadik lett. 2006-ban a durhami világbajnokságon 200 m vegyesen lett második. A 2009-ben Reykjavíkban rendezett Európa-bajnokságon ismét bizonyította, hogy még mindig a legjobbak között van, 50 m pillangón és a 4 × 50 m-es vegyesváltóval is ezüstérmet szerzett. A 2010-es VB-n többször ért el pontszerző helyezést. Egy évvel később, a berlini Európa-bajnokságon a 4x50-es gyorsváltó tagjaként ismét dobogóra állhatott, bronzérmet szerzett. A 2013-as világbajnokságon pontszerző helyeken végzett, míg az eindhoveni megmérettetésen a kontinens harmadik legjobb úszója lett 200 m vegyesen. A 2015 és 2016-os év világversenyeit pontszerző helyeken fejezte be.

Erőemelés szerkesztés

2016 novemberében csoporttársával és gyermekkori barátnőjével, Ráczkó Gittával úgy döntöttek, kipróbálják magukat egy számukra teljesen új sportágban, az erőemelésben. Zachár Attila edző segítségével Kata a 49 kg-osok mezőnyében elindult az országos bajnokságon, ahol harmadik próbálkozásra 39 kg-ot sikerült megemelnie, mellyel nemcsak magyar bajnok lett, de új országos csúcsot is elért élete első versenyén.[2]

Eredményei szerkesztés

  • Paralimpiai bajnok (1996)
  • Világbajnok (1994)
  • Kétszeres Európa-bajnok (1995, 1998)
  • Paralimpai ezüstérmes (1992)
  • Négyszeres paralimpiai bronzérmes (1996, 2000, 2004)
  • Négyszeres világbajnoki ezüstérmes (1994, 1998, 2006)
  • Háromszoros világbajnoki bronzérmes (1994, 2002)
  • Kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes (2009)
  • Ötszörös Európa-bajnoki bronzérmes (1995, 1999, 2011, 2014)
  • Magyar bajnok erőemelésben (2016)

Tanulmányai szerkesztés

1996-ban végzett az akkori Nemzeti Közigazgatási Egyetem társadalombiztosítás szakán, majd a Testnevelési Egyetem sportmenedzser szakán szerzett diplomát.[3]

Magánélete szerkesztés

Példaképének tartott édesanyját 2012-ben, a londoni paralimpia előtt néhány hónappal veszítette el. Többek között ez sarkallta arra, hogy református hitre térjen.[4] Gyerekkora óta szoros barátságot ápol csapat- és klubtársával, a szintén paralimpiai bajnok Ráczkó Gittával. Szilánkos sípcsonttörése óta teljes mértékben kerekesszékbe kényszerült, Gitta segítsége nélkül nem tudta volna megoldani a 2015-ös glasgow-i világbajnokságra való felkészülést, aki önzetlen segítségnyújtásáért a Magyar Olimpiai Bizottságtól Fair Play Cselekedet Diplomát kapott.[5]

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Paralimpikonok köszöntése. bpxv.hu, 2004. október 28. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  2. Rózsa Misi: Sas Sanyi és a csajok. sportmindig.hu, 2016. november 2. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  3. Engelhardt Katalin. hparalimpia.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  4. Fekete Zsuzsa: Keresztelő Olimpia után. fenyesref.hu. parokia.hu, 2012. augusztus 30. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  5. Mindennapi hősök. fradi.hu. Ferencvárosi Torna Club, 2016. június 8. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  6. a b c d Híres emberek. maroshat.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  7. Mezőkovácsháza város kitüntetettjei (pdf). maroshat.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  8. Kitüntették az olimpikonokat. nemzetisport.hu. Nemzeti Sport, 2004. október 8. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  9. Dobos Sándor: Állami kitüntetést kaptak olimpiai pontszerzőink. 24.hu, 2012. szeptember 17. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  10. Paralimpiai 2016: Letették az esküt a magyar sportolók. sportfaktor.hu, 2016. augusztus 28. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  11. Magyar Sport Napja: átadták az idei kitüntetéseket. www.nemzetisport.hu (2021. június 22.) (Hozzáférés: 2021. június 22.)