František Ladislav Rieger
František Ladislav Rieger (1897 után František Ladislav Freiherr von Rieger, magyarosan Rieger Ferenc László báró) (Semily, (Csehország), 1810. december 10. – Prága, 1903. március 3.) cseh politikus.
František Ladislav Rieger | |
1861-ben készült litográfia | |
Született | 1818. december 10.[1][2][3][4][5] Semily[6][7][4][8] |
Elhunyt | 1903. március 3. (84 évesen)[1][2][3][9][10] Újváros[11] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Marie Riegrová-Palacká |
Gyermekei |
|
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Károly Egyetem |
Kitüntetései | |
Sírhelye | Nemzeti Temető |
František Ladislav Rieger aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz František Ladislav Rieger témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája szerkesztés
A jogot Prágában tanulta és az ottani fenyítőtörvényszéknél talált alkalmazást. Elhagyta az államszolgálatot, mert politikai perbe keveredett. Ezután a publicisztikának élt. 1848-ban hét kerület választotta az osztrák birodalmi gyűlésbe, ahol mint a szláv párt szónoka működött. A Schwarzenberg-minisztérium alatt a balpártra ment át. Az októberi diploma megjelenése után, 1860-ban, František Palackýval nyíltan a cseh nemzeti párt élére állott és federalista programot állított fel. 1863 és 1879 között a cseh-párti képviselők passzív politikát űztek, míg Rieger az ifjú-csehek által indíttatva, a cseh tartománygyűlésbe és Taaffe kormányzatának kezdetével a birodalmi gyűlésbe is belépett, ahol a kormányt támogatta. 1888-ban születése napján 100 000 frt nemzeti adományt adtak neki. 1891-ben a birodalmi gyűlési választások alkalmával kimaradt. Miután 1897 elején kilépett a passzivitásból, a Kolínban január 10-én tartott népgyűlésen újból kibontotta az ó-cseh párt zászlaját és kijelentette, hogy pártja a közelgő választásokban jelölteket fog állítani. Hangsúlyozta a németek és csehek kibékülésének és a feudális nagybirtokosokkal való egyetértésnek szükségességét.
Írásai szerkesztés
Rieger cseh nyelven több közgazdasági munkát tett közzé és Ignaz Leopold Koberrel alapította a Slovník naucný című cseh nemzeti enciklopédiát, amelynek vezetésétől néhány év múlva visszalépett. 1860-ban Nizzában több közleményt irt a brüsszeli Nord számára, amelyek Les Slaves d'Autriche (Párizs, 1860) címen jelentek meg.
Emlékezete szerkesztés
Emlékét park őrzi Prága Vinohrady nevű városrészében, ahol szobra is áll. (Josef Václav Myslbek alkotása).
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Rieger, Franz Ladislaus (BLKÖ)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ригер Франтишек Ладислав, 2015. szeptember 28.
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ European Theatre Architecture (angol, cseh, szlovák, szlovén, lengyel, magyar, német, olasz, svéd, horvát, spanyol és portugál nyelven). Arts and Theatre Institute. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Archiv hl. m. Prahy, Matrika zemřelých u Panny Marie Sněžné, sign. PMS Z5, s. 15
- ↑ https://www.adamovaokoli.cz/seznamy/cestni_obcane_adamov.html
- ↑ Chrudim. Vlastivědná encyklopedie, 27
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |