Freeman Dyson

angol születésű amerikai fizikus és matematikus

Freeman John Dyson (Crawthorne, Berkshire, Anglia, 1923. december 15.Princeton, New Jersey, 2020. február 28.) angol születésű amerikai fizikus és matematikus, a kvantum-elektrodinamika, nukleáris fegyverek és politika, futurizmus, science fiction, a földönkívüli értelem keresése (SETI) területén alkotott.

Freeman Dyson
Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum)
Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum)
SzületettFreeman John Dyson[1]
1923. december 15.[2][3][4][5]
Crowthorne[6]
Elhunyt2020. február 28. (96 évesen)[7][8]
Princeton[9][1]
Állampolgársága
HázastársaVerena Huber-Dyson (1950–1958)[1]
Gyermekei
SzüleiMildred Atkey
George Dyson
Foglalkozása
Iskolái
  • Winchester College (1928–1932)
  • Twyford School (1932–1936)
  • Winchester College (1936–1941)
  • Trinity College (1941–1945)
  • Cambridge-i Egyetem (–1946)
Kitüntetései
  • honorary doctor of Yeshiva University
  • a Princetoni Egyetem díszdoktora
  • a Glasgow-i Egyetem díszdoktora
  • Harkness Fellowship (1947)
  • Royal Society tagja (1952)[10]
  • Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics (1965)[11]
  • Lorentz-medál (1966)[1]
  • Hughes-érem (1968)[1]
  • Max Planck-érem (1969)[1]
  • J. Robert Oppenheimer Memorial Prize (1970)
  • Josiah Willard Gibbs Lectureship (1972)[1]
  • Harvey-díj (1977)[12]
  • fizikai Wolf-díj (1981)
  • Andrew Gemant Award (1988)[13]
  • Matteucci-érem (1989)
  • Oersted Medal (1991)[14]
  • Enrico Fermi-díj (1993)[1]
  • Joseph A. Burton Forum Award (1998)[15]
  • Templeton-díj (2000)[1]
  • Pomeranchuk Prize (2003)
  • Great Immigrants Award (2007)[16]
  • Henri Poincaré-díj (2012)
Halál okazuhanás okozta halál

A Wikimédia Commons tartalmaz Freeman Dyson témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Családja szerkesztés

Apja George Dyson neves angol zeneszerző. Felesége Imme Dyson. Hat gyermeke született. Az egyik Esther Dyson, neves digitális technológiai tanácsadó. Fia, George Dyson tudomány- és technikatörténész.

Életrajza szerkesztés

Dyson a második világháborúban a Brit Bombázó Parancsnokság értékelőjeként dolgozott. A háború után a Cambridge-i Egyetemen szerzett BA fokozatot matematikából és 1946-tól 1949-ig a Trinity College munkatársa volt. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, a Cornell Egyetem ösztöndíjasaként, ahol 1951-ben fizikaprofesszor lett PhD nélkül. 1952-ben a Royal Society tagjává választotta. 1953-ban állást kapott Princetonban az Institute for Advanced Study-n. 1957-ben lett honosított amerikai állampolgár.

A háború utáni években Dyson mutatta meg, hogy a kvantum-elektrodinamika két akkor létező formalizmusa ekvivalens. Az egyik Richard Feynman útintegrál megfogalmazása, a másik Julian Schwinger és Tomonaga Sinicsiró variációs módszere. Dyson ekkor vezetett be egy operátort, melyet később róla neveztek el.

1957-től 1961-ig az Orion terven dolgozott, ami nukleáris impulzushajtás segítségével tett űrutazást javasolt. Egy prototípus elkészült a demonstráció kedvéért, ami hagyományos robbanóanyagokat használt, de a nukleáris fegyvereket a világűrben tiltó egyezmény miatt a tervet feladták.

1977-ben a Princetonon az ő irányítása alatt írta John Aristotle Phillips, az Atombomba Kölyök félévi dolgozatát, amiben a nyilvánosan elérhető információk alapján leírta egy működőképes atombomba tervét. Az ügyben FBI-vizsgálat is folyt.

Díjai, kitüntetései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés