Gábor Áron (újságíró)

Gábor Áron (Kaposvár, 1911. április 20. – Saarbrücken, 1982. december 28.) magyar újságíró, író.

Gábor Áron
Élete
Született	1911. április 20. Kaposvár
Elhunyt	1982. december 28. (71 évesen) Saarbrücken, Németországi Szövetségi Köztársaság
Nemzetiség	magyar
Szülei	Gábor Mátyás Dienes Karola
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	riportok, visszaemlékezések
Első műve	Láttam a finn csodát (riport, 1940)

Származása

Gábor Áronnak, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntőjének egyik oldalági leszármazottja volt. Szülei Gábor Mátyás és Dienes Karola voltak.

Életpályája

Jogi diplomáját 1933-ban szerezte meg a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A második világháborúban haditudósítóként dolgozott, 1944. március 19-ig a budapesti 8 Órai Újság és a A Reggel munkatársa volt. 1941-ben a szovjet fronton szolgált és megírta Túl a Sztálin vonalon című könyvét. 1944. december elején átment a fronton Debrecenbe. Itt a Magyar Vöröskereszt főtitkára lett. Ebben a minőségben 1945 júliusában vöröskeresztes delegációt vezetett a magyarországi és romániai hadifogolytáborokba.^[forrás?] Röviddel visszatérte után, 1945. augusztus 7-én a budapesti Szentkirályi utcai hivatali helyiségéből hurcolták el. A szovjet katonai bíróság halálra ítélte, de a Legfelsőbb Szovjet Bíróság öt évi kényszermunkára és életfogytiglani száműzetésre változtatta az ítéletet. Magyarországra csak az ötvenes évek végén tudott visszatérni. 1960 és 1962 között az Ország-Világ hetilap főmunkatársaként dolgozott, majd az Országos Erdészeti Főigazgatóság sajtófőnöke volt. 1965 nyarán az NSZK-ba költözött és Münchenben élt. Itt jelent meg először a Szibériai Trilógia című műve (1967, 1968, 1971). Német nyelvű könyveit a „Die Wahrheit auf Russisch: Freud und Leid der Iwan Iwanowitsch“ címen 1969-ben, spanyolul a barceloniai Editorial Bruguera kiadónál, 1972-ben, „Wohin Amerikaner?“ címen 1970-ben a müncheni Südwest Verlag-nál adták ki. Többször beutazta az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Dél-Amerikát. Kétszer járt Ausztráliában és Dél-Afrikában, ahol idegenbe szakadt magyarságunk életét tanulmányozta. 1974-ben Ázsia peremén címmel az ausztráliai magyarság életéről számolt be. 1978-ban Túlélés című kötetében 1960–65 közötti budapesti élményeit írta meg. Számtalan külföldi magyar újság munkatársa volt, de írásai idegen nyelven is jelentek meg.

Munkássága

Szibériai Trilógia című regénysorozatában (Az embertől keletre, 1967; Szögletes szabadság, 1968; Évszázados emberek, 1971: XX. Század Kiadó, München-Los Angeles; nyomtatva Ledermüller Olivér nyomdájában, München) a Gulágon töltött évek szenvedéseiről számolt be. A mű több nyelven megjelent, Budapesten 1992-ben adták ki. Túlélés című kötete az 1960-1965 közötti budapesti évek krónikája.

Emlékezete

• Alakja felbukkan Kondor Vilmos magyar író Bűnös Budapest című bűnügyi regényében.

Művei

• Láttam a finn csodát (riport, 1940)
• Magyar hadi tudósító a Sztálin-vonalon túl (1941)
• Ázsia peremén. Az ausztráliai magyarság élete (visszaemlékezések, 1974)
• Magyar haditudósító túl a Sztálin-vonalon (riportok, 1975)
• Túlélés (regény, 1978)

Szibériai Trilógia

• Az embertől keletre - visszaemlékezések, 1967, 1992. ISBN 963 7845 720
• Szögletes szabadság (visszaemlékezések, 1968)
• Évszázados emberek (visszaemlékezések, 1971)
• Angol nyelven: East of Man (1975), Weller Publishing Co. Ltd., Canada - ISBN 0 920004 01 6 - Szász Katalin fordítása

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• Gábor Áron: Az embertől keletre Püski, Budapest, 1992. 694 oldal · ISBN 963 7845 72 0

További információk

• Magyar életrajzi lexikon
• Kortárs magyar írók