Giovanni Faber
Giovanni Faber vagy Johannes Faber (1574–1629) egy német származású orvos, zoológus és botanikus volt. A bajorországi Bambergban született, Würzburgban végezte el az orvosi egyetemet 1597-ben. 1598-tol Rómában élt és dolgozott. Faber volt VIII. Kelemen pápa háziorvosa, a Vatikán botanikus kert kurátora, az egyetem botanika és anatómia tanszékének professzora és az „accademia dei lincei“ kancellárja. Sokáig ügynökként dolgozott I. Miksa bajor választófejedelem és a Vatikán között. Faber ma főként azért ismert, mert ö adta a meg a mikroszkópnak a nevét.
| Giovanni Faber | |
 | |
| Született | 1574[1][2][3][4][5] Bamberg |
| Elhunyt | 1629. szeptember 17. (54-55 évesen)[1] Róma |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | würzburgi Julius-Maximilian egyetem |
 | |
| Giovanni Faber aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Faber témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életrajza szerkesztés
Johannes Schmidt 1574-ben egy református családban született. A nevét csak később váltotta Faber-ra. Egyévesen árva lett, szülei a pestisben haltak meg. Nevelését a katolikus nagybátya Philipp Schmitdt folytatta. Johannes Würzburgban végezte el az orvosi egyetemet 1597-ben. Rómába költözött, mert tovább akarta folytatni tanulmányait. Sebész és orvosként dolgozott a Santo Spirito klinikában Sassiában.
1600-ban VIII. Kelemen pápa háziorvosa lett. Kinevezték az egyetem botanika és anatómia tanszéke professzorának. Ö lett a Vatikán botanikus kertjének a kurátora. Faber kimondottan érdekelt volt a művészetben. Barátjai között voltak Johann Rottenhammer Adam Elsheimer és Peter Paul Rubens. Életén át felépített egy terjedelmes gyűjteményt.
1611-ben megismerte Galileo Galileit és Federico Cesit, az “accademia dei lincei” (=a hiúzok akadémiája) alapítóját. Mind a kettőt felvették az akadémiába, ahol Faber később kancellár lett.
Faber és a mikroszkópia szerkesztés
Galileo Galilei 1624-ben az akadémiának ajándékozott egy készüléket, amit ő maga „occhiolino“-nak (=kis szem) nevezett el. Faber volt az egyik első természettudós, aki a munkájában használta. 1625-ben elnevezte „mikroszkóp“-nak. Ezzel akarta hangsúlyozni a mikroszkóp „testvéri“ viszonyát a teleszkóppal, amit szinten Galilei fejlesztett jelentősen.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1960
- ↑ Early Modern Letters Online (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Biodiversity Heritage Library. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SIUSA
- ↑ datos.bne.es (spanyol nyelven)
Források szerkesztés
- Light-microskope-net: https://web.archive.org/web/20171206132216/http://light-microscope.net/hu/a-mikroszkop-toertenete/johannes-giovanni-faber/
- Stanford University Press: “The Mexican treasury”, https://web.archive.org/web/20160611165729/http://www.sup.org/books/title/?id=696
- Max Planck Instsitut Berlin: “The accademia dei lincei and the new world”. https://web.archive.org/web/20140629045847/http://www.mpiwg-berlin.mpg.de/Preprints/P348.PDF
- David Freedberg, “The eye of the lynx”
- Livescience, “Who invented the microscope”
- University of Oklahoma: “Galilei and the microscope”
