Grigore Alexandrescu

román költő, állatmeseíró

Grigore Alexandrescu (Târgoviște, 1810. február 22.Bukarest, 1885. november 25.) román költő, állatmeseíró.

Grigore Alexandrescu
Élete
Született1810. február 22.
Târgoviște
Elhunyt1885. november 25. (75 évesen)
Bukarest
Sírhely
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, állatmese
A Wikimédia Commons tartalmaz Grigore Alexandrescu témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

1810-ben született Târgoviște-ban M. Lixandrescu kincstáros negyedik gyermekeként. Hamar megismerkedett a zord élettel: árva maradt és szegény, de már kiskorában okos volt és fantasztikus memóriával rendelkezett. Görögül és franciául tanult, Bukarestben a Sfantul Sava nevelőintézet diákja lett, ahol osztálytársa volt Ion Ghica is. Mindenkit lenyűgözött költészeti tehetségével. Megismerkedik Ion Heliade Rădulescuval, aki a Curierul Românesc vezetője volt. Először ebben a folyóiratban jelentek meg versei (Miezul nopții). Verseiben olyan eszmék születtek, amely az 1848-as forradalmat készítette elő.

Egy ideig hivatalnok volt. Néhány verse miatt (Anul 1840, Lebăda și puii corbului) a börtön hűvösét is megízlelte. Miután kiengedték magas állásokat töltött be, 1848-ban a Poporul suveran folyóirat szerkesztője volt. Az utolsó 25 évében értelmileg visszaesettnek bélyegezték. 1885-ben halt meg Bukarestben, szegényen.

Munkássága szerkesztés

Versei lírája főleg romantikus meditációk, melyre nagy hatással volt Lamartine versei. A hangvétel általában különlegesen fantasztikus és humoros, néha ironikus is. Legnagyobb sikert arató műve az Umbra lui Mircea la Cozia, melynek ihletője egy olténiai kirándulás volt barátjával, Ion Ghica-val. Az utolsó hiteles állatmeseíró volt a román irodalomban: 40 fabulát hagyott hátra például Cânele și cățelul (A kutya és az eb), Boul și vițelul (Az ökör és a borjú), Dreptatea Leului (Az oroszlán igaza), Vulpea liberală (A liberális róka)), melyben az igazság álarcot viselt a hatalmasok cenzúrája miatt. Fordított Lamartine és Byron műveket is.

Művei szerkesztés

  • Poezii (1842)
  • Suvenire si impresii, epistole si fabule (1847)
  • Meditații, elegii, epistole, satire și fabule (1863)
  • Memorial (1842)
  • Poezii (1938)

Magyarul szerkesztés

  • Mesék; ford. Deák Tamás; Irodalmi, Bukarest, 1961
  • Gr. Alexandrescu válogatott művei; bev. Silvian Iosifescu; Ifjúsági, Bukarest, 1962 (Tanulók könyvtára)

Irodalom szerkesztés

  • Academia Republicii Populare Române, Dicționar Enciclopedic Român, Editura Politică, Bukarest, 1962-1966
  Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Grigore Alexandrescu témában.